A válság után több országban találkozhattunk az élénkítő csomagok részeként az adminisztrációs előírások csökkentésével, amelynek része a kötelező könyvvizsgálat kötelezetti körének szűkítése is. A változás könnyebbé is teheti a kisvállalkozások életét, de egy befektető vagy egy hitelező szemszögéből kérdésessé válhat, hogy vajon valós-e a beszámolóban mutatott kép?

Kinek nem kötelező a könyvvizsgálat?

A következő két feltétel együttes teljesülése esetén nem kötelező a könyvvizsgálat a társaságok esetén:

  • az adott évet megelőző két év átlagában nem érte el a nettó éves árbevétel a 300 millió forintot
  • az adott évet megelőző két év átlagában nem volt több a foglalkoztatottak átlagos létszáma 50 főnél.

Ha ennek ellenére az önkéntes könyvvizsgálat mellett dönt a vállalkozás, akkor ebben az esetben mentesülnek a jelentés közzétételére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok alól.

A nagyvállalati könyvvizsgálat

A könyvvizsgálat elsősorban a nagyvállalatoknál fontos, ahol külső tulajdonosok, potenciális befektetők, hitelezők, banki kapcsolatok érdekeltek abban, hogy független szerv vizsgálja felül a beszámolókat. A szakemberek szigorú standardok szerint dolgoznak, amelynek részei például a

  • minőségbiztosítás, szabványosítás
  • függetlenségi feltételek
  • különféle becslési és mintavételezési eljárások.

Miben más a kisvállalkozások könyvvizsgálata?

A kkv szektornál a könyvvizsgálói standardok nem igazán jelentenek támogatást, mert

  • sokszor a tulajdonos egyben a cégvezető is
  • befektetői érdekekről nem igazán beszélhetünk
  • a partnerek nem igazán használják a beszámolókat információszerzésre
  • szűkre szabottak a banki kapcsolatok is.

A tulajdonos-cégvezető a kkv-k esetében nem jellemző, hogy igényt tartson a könyvelés auditjára, amikor az nem kötelező, azonban több szempontból mégis előnyös lehet azt elvégeztetni. Egyik fő indok, hogy a vezetés nem mindig áll gazdasági, pénzügyi szakemberekből, ezért sokszor a kapott tanácsokért érdemes könyvvizsgálatot kérni. Az audit során fény derülhet munkajogi bakikra is akár. Kisebbnek gondolhatjuk a könyvvizsgáló felelősségét a kkv-knál, mert többnyire nincsenek befektetők, hitelezők, akiket védeni kellene, azonban ezt nem lehet így leegyszerűsíteni. Nagyobb probléma, hogy amennyiben nem kötelező a könyvvizsgálat az adott vállalkozásnál, akkor magát a könyvvizsgáló tevékenységét felesleges teherként élhetik meg a dolgozók, és nem működnek együtt megfelelően a könyvvizsgálóval.

A könyvvizsgálat mellett szól a kkv-k esetében is, hogy az üzleti élet mindig feltételezi valamennyi ésszerű kockázat vállalását és fontos, hogy a kockázatokat időben észlelje a vállalkozás vezetője, ehhez azonban szükségesek a megfelelő ismeretek. A kockázatok értékeléséhez is nagy segítséget jelenthet a könyvvizsgálók szakmai tapasztalata.