Vannak esetek, amikor annak ellenére, hogy a vállalkozás nem éri el a könyvvizsgálati kötelezettség előírásához szükséges küszöbértékeket, mégis szükséges számára a könyvvizsgálat.

A számviteli törvény a könyvvizsgálati kötelezettség alól nem menti fel azokat a vállalkozásokat,

  • amelyeket konszolidációba vonnak be,
  • a külföldi vállalkozások fióktelepét,
  • és azokat a vállalkozásokat sem, amelyeke eltérnek a számviteli törvény előírásaitól

annak érdekében, hogy valós és megbízható összképet mutassanak be.

Könyvvizsgálati kötelezettség köztartozás miatt

Azoknál a cégeknél, ahol 10 millió forintnál nagyobb, 60 napnál régebbi köztartozás áll fenn a tárgyévi fordulónapon, szintén kötelező a könyvvizsgálat. Köztartozásként kell számba venni az államháztartás alrendszerét megillető tartozásokat: adókat, járulékokat, bírságot, pótlékot, helyiadó-számlán kimutatott tartozásokat.

Nyitómérleg kötelező könyvvizsgálata

A számviteli törvény akár egy –egy speciális dokumentum kötelező ellenőrzését is elrendelheti, nem csak egyes évek könyvvizsgálatát.

Ha egy vállalkozás a kata hatálya alól áttér a számviteli trv. hatálya alá, vagy egy egyéni vállalkozásból egyéni cég vagy egyszemélyes kft. lesz, akkor nyitómérleget kell készítenie és ezt a nyitómérleget ellenőriztetnie kell egy könyvvizsgálóval.

Ha a vállalkozás eltérő devizanemre tér át, könyvvizsgálati kötelezettsége van. Az áttérés napjára készített mérleget kell könyvvizsgálóval jóváhagyatnia, amely alapján az új devizában történő könyvelést nyitja meg.

Azonban nemcsak a számviteli törvény, hanem más jogszabályok is előírhatják a kötelező könyvvizsgálatot.

Egyéb jogszabályok által előírt könyvvizsgálati kötelezettség

A számviteli törvény szerint az átalakuló társaságok esetén, ha az átalakuló vállalkozások egyike sem volt kötelezett korábban könyvvizsgálatra, akkor nem kötelező a vagyonmérleg-tervezet könyvvizsgálata, de a végleges vagyonmérlegeket mindig könyvvizsgáló elé kell vinni.

A jogi személyek átalakulását szabályozó trv. alapján azonban, ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike könyvvizsgálatra kötelezett, akkor minden vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgáltatni kell.

Az említett törvény azt is szabályozza, hogy a vagyonmérleg-tervezetet valamint a vagyonleltár-tervezetet, és ezek végleges változatait nem ellenőrizheti ugyanaz a könyvvizsgáló, aki ezen szervezetek állandó könyvvizsgálója, vagy a vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző 2 évben könyvvizsgálatot végzett ezen társaságoknál. A jogutód személynél a bejegyzés utáni 3 évben nem lehet állandó könyvvizsgáló, aki ellenőrizte az átalakulásnál készített vagyonmérleg-tervezeteket.

A Ptk. rendelkezései könyvvizsgálatra

A Ptk. alapján azoknál a részvénytársaságoknál, ahol nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása történik, az alapszabályhoz mindig mellékelni kell a könyvvizsgáló vagy más szakértő jelentését, amely az apport leírását, értékét, értékelését tartalmazza, valamint leírja az értékelési módszert, és azt a megjegyzést, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem ismert. Akkor mellőzhető a jelentés, ha az apportot nyújtó részvényes rendelkezik az apport nyújtási szolgáltatás időpontjához képest 3 hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által is ellenőrzött beszámolóval, amely tartalmazza az adott apport vagyontárgy értékét. Szintén mellőzhető a jelentés, ha az apport olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van.

Részvénytársaság állandó könyvvizsgálója

A Ptk. szerint a részvénytársaságnál állandó könyvvizsgálónak kell működnie. Egy nyilvánosan működő Rt. az alapszabályában ettől nem térhet el. A Zrt.-knél születhet olyan döntés, hogy nem alkalmaznak állandó könyvvizsgálót.