Eddig magánszemély adós nem fizetése esetén végrehajtást lehetett indítani ellene, amely a teljes vagyonát érinthette, de ennek véget vet a 2015. évi CV.  trv. elfogadása, amely bevezette a magáncsőd intézményét.

Magáncsőd törvény célja

A fizetőképtelenségre vonatkozó szabályozás eddig csak a gazdálkodó szervezetekre terjedt ki, és kétféle eljárást alkalmazott a helyzet megoldására: felszámolási illetve csődeljárást. Magánszemélynél felszámolás jellegű eljárás nem értelmezhető, tehát csak a fizetőképesség helyreállítása lehet a célja egy ilyen eljárásnak, természetesen úgy, hogy a hitelezők is méltányos megtérülésre számíthassanak. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és hogy a magánszemély és a hitelező megmentését célzó eljárás sikeres legyen.

Az eljárás kimenetele

A magáncsőd eljárás kétféle eredményre vezethet:

  • ha bebizonyosodik, hogy visszaélés történt, az adós csalárd magatartásáról van szó, ezért megszűnik az eljárás
  • ha az adós jogszerű magatartást tanúsít, akkor rendezik az adósságot valamilyen formában

A magáncsődről szóló törvényben hangsúlyos szerepet kap a felek együttműködési kötelezettsége és a jogok jóhiszemű gyakorlásának kötelezettsége.

Magáncsőd eljárás célja

Az adósságrendező eljárás célja, hogy az adósság törlesztésére tervet készítsen, ütemezéssel. Cél, hogy az adós vagyona és jövedelme biztosítsa a fedezetet a megállapított kötelezettségek teljesítésére, és az adós megélhetésére, valamint biztosítaniuk kell, hogy legalább a törvényben meghatározott szinten megtérüljenek a hitelezők követelései.

A magáncsőd eljárást, az adósságrendezést mindig az adós kezdeményezi, egyoldalúan. A törvényes feltételek fennállása esetén elindulhat az eljárás, nem kell a hitelezőknek hozzájárulniuk.

Az eljárásba bevonják

  • az adóstársakat,
  • az együtt élő közeli hozzátartozókat,
  • a zálogjogot vagy más dologi biztosítékot adókat.

Adóstársak

Az adóstársak egyetemlegesen felelnek az adóssal, ha közös háztartásban élnek, vagy vagyonközösségben vannak. Egyéb kötelezettnek hívjuk azokat a kötelezetteket, akiknél nem állnak fenn az előbb említettek.

Ha több adós van, akkor közösen kell indítaniuk az adósságrendezési eljárást. Adótanácsadó tippünk: a biztosítékot nyújtóknak, és az egyetemleges kötelezetteknek lehetőségük van helytállási kötelezettséget vállalni – általuk vállalt formában és mértékben-, ezzel ők is bekapcsolódnak az eljárásba. Ha ezt nem teszik, akkor nem él esetükben a csődvédelem.

A magáncsőd eljárás

Az adósnak számot kell adnia valamennyi vagyonáról, minden bevételéről és ebből megállapítják, hogy mennyit költhet saját fenntartására, és mennyit köteles adósságtörlesztésre fordítani.

A vagyona és a bevételei felett korlátozottan rendelkezhet, a főhitelező és a vagyonfelügyelő veszik át a rendelkezést.

A hitelezők követelései csakis az eljárás keretében érvényesíthetők, más módon nem léphetnek fel az adóssal szemben, a végrehajtási eljárásokat felfüggesztik.

Az eljárás megindításakor felhívják a hitelezőket arra, hogy jelentsék be követeléseiket, ugyanis az adósságrendezés az adós és adóstársak valamennyi tartozására kiterjed.

A magáncsőd eljárás háromféle lehet:

  • bíróságon kívüli
  • bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló
  • bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatalára irányuló.

Bírósági eljárás csak akkor indulhat, ha nincs főhitelező. A bíróságon kívüli eljárásnál a felek együttműködése hangsúlyos, és itt kiemelt szerepet kap a főhitelező.