Eddig magánszemély adós nem fizetése esetén végrehajtást lehetett indítani ellene, amely a teljes vagyonát érinthette, de ennek véget vet a 2015. évi CV. trv. elfogadása, amely bevezette a magáncsőd intézményét.
Magáncsőd törvény célja
A fizetőképtelenségre vonatkozó szabályozás eddig csak a gazdálkodó szervezetekre terjedt ki, és kétféle eljárást alkalmazott a helyzet megoldására: felszámolási illetve csődeljárást. Magánszemélynél felszámolás jellegű eljárás nem értelmezhető, tehát csak a fizetőképesség helyreállítása lehet a célja egy ilyen eljárásnak, természetesen úgy, hogy a hitelezők is méltányos megtérülésre számíthassanak. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és hogy a magánszemély és a hitelező megmentését célzó eljárás sikeres legyen.
Az eljárás kimenetele
A magáncsőd eljárás kétféle eredményre vezethet:
- ha bebizonyosodik, hogy visszaélés történt, az adós csalárd magatartásáról van szó, ezért megszűnik az eljárás
- ha az adós jogszerű magatartást tanúsít, akkor rendezik az adósságot valamilyen formában
A magáncsődről szóló törvényben hangsúlyos szerepet kap a felek együttműködési kötelezettsége és a jogok jóhiszemű gyakorlásának kötelezettsége.
Magáncsőd eljárás célja
Az adósságrendező eljárás célja, hogy az adósság törlesztésére tervet készítsen, ütemezéssel. Cél, hogy az adós vagyona és jövedelme biztosítsa a fedezetet a megállapított kötelezettségek teljesítésére, és az adós megélhetésére, valamint biztosítaniuk kell, hogy legalább a törvényben meghatározott szinten megtérüljenek a hitelezők követelései.
A magáncsőd eljárást, az adósságrendezést mindig az adós kezdeményezi, egyoldalúan. A törvényes feltételek fennállása esetén elindulhat az eljárás, nem kell a hitelezőknek hozzájárulniuk.
Az eljárásba bevonják
- az adóstársakat,
- az együtt élő közeli hozzátartozókat,
- a zálogjogot vagy más dologi biztosítékot adókat.
Adóstársak
Az adóstársak egyetemlegesen felelnek az adóssal, ha közös háztartásban élnek, vagy vagyonközösségben vannak. Egyéb kötelezettnek hívjuk azokat a kötelezetteket, akiknél nem állnak fenn az előbb említettek.
Ha több adós van, akkor közösen kell indítaniuk az adósságrendezési eljárást. Adótanácsadó tippünk: a biztosítékot nyújtóknak, és az egyetemleges kötelezetteknek lehetőségük van helytállási kötelezettséget vállalni – általuk vállalt formában és mértékben-, ezzel ők is bekapcsolódnak az eljárásba. Ha ezt nem teszik, akkor nem él esetükben a csődvédelem.
A magáncsőd eljárás
Az adósnak számot kell adnia valamennyi vagyonáról, minden bevételéről és ebből megállapítják, hogy mennyit költhet saját fenntartására, és mennyit köteles adósságtörlesztésre fordítani.
A vagyona és a bevételei felett korlátozottan rendelkezhet, a főhitelező és a vagyonfelügyelő veszik át a rendelkezést.
A hitelezők követelései csakis az eljárás keretében érvényesíthetők, más módon nem léphetnek fel az adóssal szemben, a végrehajtási eljárásokat felfüggesztik.
Az eljárás megindításakor felhívják a hitelezőket arra, hogy jelentsék be követeléseiket, ugyanis az adósságrendezés az adós és adóstársak valamennyi tartozására kiterjed.
A magáncsőd eljárás háromféle lehet:
- bíróságon kívüli
- bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló
- bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatalára irányuló.
Bírósági eljárás csak akkor indulhat, ha nincs főhitelező. A bíróságon kívüli eljárásnál a felek együttműködése hangsúlyos, és itt kiemelt szerepet kap a főhitelező.