Az új katatörvény alkalmazása során lényeges tisztázni, hogy mikor nem főállású az egyéni vállalkozó. A kisadózást ugyanis szeptembertől csak főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozó választhatja.

A 2022. évi XIII. trv. 2. §. 2. pontja határozza meg, hogy kit tekinthetünk főállású kisadózónak. Minden kisadózó főállású, kivéve, aki a felsorolt feltételek valamelyikének a tárgyhó egészében megfelel.

Mikor nem főállású a kisadózó?

A törvényben található felsorolás alapján akkor nem állhat fenn a főállású adózó státusz, ha

az adózó

  • legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)
  • Tbj. trv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül
  • külföldön biztosított személynek minősül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján
  • más államban biztosítottnak minősül kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a hatóság minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű, illetve 2011. december 31-én I. II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a 2011. évi CXCI. trv. alapján rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül
  • kisadózói tevékenységén kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül – célszerű a társaságban részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni, vagy megbízási jogviszonyban kell ellátni a tevékenységet
  • kisadózói tevékenységén kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az szja-trv. alapján egyéni vállalkozónak minősül
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll
  • köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az EGT valamely tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban az előbbieknek megfelelő tanulmányokat folytat (25 éves korig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is)

Amikor nem a tárgyhó egészében áll fenn a főállású adózást kizáró ok

Amennyiben a főállású státuszt kizáró ok hóközben kezdődik, akkor a kisadózás lehetősége a következő hónaptól szűnik meg.

Felmerül néhány érdekes kérdés, amely kiskapura ad lehetőséget. Például mi történik, ha a vállalkozó minden hónapban 2 nap fizetés nélküli szabadságot vesz ki? A szigorúan értelmezett szabályok szerint ugyanis ekkor nem áll fenn a 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony a hónap egészében. Ugyanerre az eredményre vezet, ha a felek heti 36 óra alattira módosítják a munkaviszonyban a munkaidőt. Ekkor már főállású vállalkozóról beszélhetünk.

A gyed, gyes, gyet miatti fizetés nélküli szabadság alatt folytathatja a vállalkozó a kisadózói tevékenységét.

A nyugdíjasok viszont kiesnek a kata adózás lehetőségéből, ők egyértelműen nem lehetnek főállású kisadózók

Mi a megoldás rokkantsági ellátás esetén?

A rokkantsági ellátás esetében le kell mondani az ellátásról ahhoz, hogy főállású legyen az adózó. Ha a komplex felülvizsgálat 50% vagy afölötti egészségi állapotot állapít meg, szintén folytatható a kisadózói tevékenység. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó egyébként csak a katatörvény alapján nem főfoglalkozású, az szja-trv. alapján terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.