Egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés a kis- és középvállalkozások körében is, a néhány órás kölcsönmunkástól a több éves tartamra bérelt dolgozókig, a néhány főtől a több száz ember kölcsönzéséig már minden eset szinte mindennapossá válik. Sokan a Try&Hire, azaz próbáld ki és alkalmazd foglalkoztatást választják, és így a kölcsönzést mint próbaidőt használják, mielőtt átveszik alkalmazásba az adott dolgozót.

Mi a munkaerő-kölcsönzés?

A munkaerő-kölcsönzéssel a Munka Törvénykönyve külön foglalkozik, a XVI. fejezetben. A definíciója szerint olyan tevékenységről van szó, ahol

  • a kölcsönbeadó átengedi a vele munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevőnek,
  • munkavégzés céljára,
  • ellenérték fejében,
  • ideiglenesen.

A kölcsönbeadó és a munkavállaló között munkaszerződést kell kötni, amiben le kell írni, hogy ez a munkaszerződés munkaerő-kölcsönzés miatt készült, és meg kell benne nevezni a munkavégzés jellegét, valamint az alapbért is meg kell határozni.  A munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, de a munkaviszonyt csak a kölcsönbeadó szüntetheti meg.

Szerződés a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között

A munkaerő-kölcsönzés szerződését írásba kell foglalni a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, és ebben kell megegyezni a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztásáról.

Költségek és felelősség

Ha külön másképp nem rendezik a felek, akkor a kölcsönbeadónak kell viselnie a munkavállaló azon költségeit, amelyek a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülnek. Ilyen például az utazási költség, vagy az orvosi alkalmassági vizsgálat költsége.

A kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel a munkavállalónak okozott kárért vagy a dolgozó személyiségi jogainak megsértéséért.

Áfa-vonatkozások

A munkaerő-kölcsönzés ellenértékért nyújtott szolgáltatás. Akkor tartozik az Áfa-trv. hatálya alá, ha hazánkban teljesül a szolgáltatás. A szolgáltatás jellemzően a kölcsönvevő gazdasági célú letelepedési helyén teljesül.

A munkavállaló viszonyai – kölcsönbeadóval és kölcsönvevővel – nem tartoznak az Áfa-trv. hatálya alá.

Az adóalap meghatározásakor a két vállalkozás közt létrejött megállapodás az alap. A szolgáltatást ellenértékért/díjért nyújtják, és a szerződésben mindig meg kell határozni, hogy mi a díj összege.

A munkaerő-kölcsönzés során egyéb költségekről is megállapodhatnak a felek, azaz arról, hogy melyiküket terheli a munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő egyéb költségei. Megoldás lehet az is, ha ezeket a költségeket külön nem osztogatják, hanem már ezek figyelembevételével állapítják meg a szolgáltatás díját.

Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadó által kapott összeg, mint vagyoni előny, az Áfa-trv. szerint ellenérték, tehát adóalapként jelentkezik a kölcsönbeadónál. Az adóalaphoz tartoznak azok a járulékos költségek is, amelyeket a köztük létrejött szerződés szerint beépítenek a díjba.

Munkerő-kölcsönzés volt már korábban is blogunkon.