Több előnye lehet a munkaerő-kölcsönzésnek, említhetném elsőként az alacsonyabb bérszintet, hiszen nem vonatkozik a kollektív szerződés a kölcsönzött munkaerőre, nem kell feltétlenül ugyanazon cafeteria-elemeket megadni, mint saját dolgozó esetében, vagy például nem kell a vállalati bérstruktúra elemeit sem érvényesíteni. De egy másik előnyként említhető, hogy egy munkaerő igényesebb időszakot könnyebb így áthidalni, mint toborzás útján munkaszerződéssel  felvenni embereket. Ha egy nagyobb létszámot igénylő projektbe vág a cég, de bizonytalan a kimeneteléről, akkor szintén kockázatot tud minimalizálni a kölcsönzéssel. Leginkább a fizikai munkások között, a gyártó szegmensben alkalmazzák ezt a fajta megoldást, jellemző az elektronikai iparra, autóipari beszállítókra, de terjed a szellemi foglalkozásúak között is, a mérnökök esetében például.

Megéri a vállalkozásoknak munkaerőt kölcsönözni?

A kölcsönzött munkaerő bére nem a személyi jellegű költségek között szerepel, hanem az egyéb költségeknél, így hasznos lehet akkor is, ha például a tulajdonos elvárja, hogy egy bizonyos létszámot és bérkeretet ne lépjen túl az adott vállalkozás, de az elvégzendő munka igényli a nagyobb állományt.

A saját HR részleg, bérszámfejtés létszámát sem kell azért bővíteni , hogy egy nagyobb munkaerőtömeg adminisztrációját ellássa, hiszen ezt a munkát a kölcsönbeadó elvégzi, az elszámolás alapja tisztán a teljesített munkaóra lesz.

Mindenképp rugalmasabb tehát ez a fajta munkavégzés, de fontos előnye az is, hogy olyan szakértő cég keresi a legmegfelelőbb embereket a pozíciókhoz, akinek széles kapcsolatrendszere van, és jellemzően naprakész információja a piacról.

Van néhány fontos betartandó szabály is, például a kölcsönzés időtartamára vonatkozóan: ez maximum 5 év lehet, amelybe már a meghosszabbításnak is bele kell esnie. Az 5 évet akkor is tartani kell, ha ismételt kölcsönzésről van szó, és nem telt el fél év a két kölcsönzési időszak között. Ez a korlát akkor is él, ha másodszorra más kölcsönbeadóval szerződik a cég. Sztrájkban lévő munkavállaló helyettesítésére nem kölcsönözhet a vállalkozás senkit.

A szerződés tartalmára oda kell figyelni, mert ha nem készült olyan szerződés a kölcsönzésről, amelyben konkrétan a kölcsönzés tényét megfogalmaznák, és elkezd a munkavállaló dolgozni a kölcsönbevevőnél, akkor rendes munkaviszony jön létre köztük, amelyet minél hamarabb írásos munkaszerződéssel le kell fedezni.

A munkáltatói jogokat közösen gyakorolja a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő. Munkabéren kívüli juttatást kaphat közvetlenül a kölcsönvevőtől is a dolgozó.