Munkahelyi baleset fogalmát akkor használhatjuk, ha a dolgozó foglalkozása körében végzett munka közben  – vagy azzal szoros összefüggésben –  sérül meg. A szoros összefüggés azt jelenti, hogy a munkába menet és a munkából jövet is ide tartozik. Történhet tömegközlekedve, vagy akár bérelt járművel a baleset, de a munkahelyen történő zuhanyzás közben bekövetkező baleseteket is ide sorolhatjuk.

CSR feladatok

Sok munkahely viszi a dolgozóit társadalmi felelősségvállalás keretében önkéntes munkára. Itt különösen előrelátónak kell lenniük a cégeknek, ugyanis a szokatlan munkavégzés szintén okozhat balesetet, és ezek szintén munkahelyi balesetnek minősülnek.

Diákmunkások

A nyári gyakorlaton a diákokkal történő balesetek is munkahelyi balesetnek minősülnek, valamint a gyakorlati képzőhelynek minősülő ipari vagy mezőgazdasági szervezeteknél történők is, amennyiben a fenti kritériumok fennállnak.

Munkahelyi baleset és üzemi baleset

A munkahelyi baleset és az üzemi baleset nem egy fogalmat takar. Üzemi balesethez soroljuk a munkahelyi baleseteken túl az úti baleseteket is, amelyek a munkába menet közben vagy hazafelé történnek.

Ha mégsem minősül munkahelyi balesetnek

Amennyiben egy munkahelyi rendbontás, zavargás közben történik baleset, vagy a sérülést magának okozza a dolgozó – pl. kártérítés reményében – , vagy szándékosan késve fordul orvoshoz a dolgozó, nem beszélhetünk üzemi balesetről. Ha alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt alakul ki a baleset, akkor sem tartozik az üzemi baleset  kategóriába.

Baleseti táppénz

Csak akkor jogosult a dolgozó baleseti táppénzre, ha az üzemi baleset (vagy foglalkozási megbetegedés) tényét az arra jogosult szerv egy határozattal megállapította. Az üzemi balesetnek és a keresőképtelenségnek ok-okozati összefüggésben kell állniuk egymással.

Ha az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári nap jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, amennyiben folyamatos a biztosítási idő. Maximum az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni a 180 napi jövedelem keresésekor. Amennyiben nincs meg a 180 naptári napi jövedelem, akkor a baleseti táppénz alapját, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, legalább 30 napnyi tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembe vételével számítandó.

A baleseti táppénz a fenti módon számított alap naptári napi  összegének 100%-a, míg az úti balesetre járó táppénz ennek 90%-a.