Előző év végén rengeteg véleményt hallhattunk az új Munka Törvénykönyvének változásairól: mellette, ellene, politikusok, szakszervezeti tanácsadók, munkáltatói szövetségek több oldalról számos témában formáltak véleményt pro és kontra.

A munkaerő kölcsönzők például aggódnak, hogy az atipikus foglalkoztatási formákat ellehetetleníti az új szövegezés, a szakszervezetek kifogásolják a szabadsággal kapcsolatos változtatásokat, vagy azt, hogy a foglalkoztatás helyszínét egyszerűbben változtathatja a munkaadó. Munkaadói oldalnak kedvezhet, hogy a kollektív szerződésben akár a munkavállaló hátrányára is el lehet térni az Mt. rendelkezéseitől. Aggódhatnak viszont a vasárnapi foglalkoztatás miatt, új szabályoknak kell megfelelni a vasárnapi rendes munkaidős munkavégzésnél. Néhány – szélesebb kör érdeklődésére számot tartó – témát szeretnék körbejárni, várom hozzá az Önök véleményét is: segíti, vagy épp megnehezíti egy-egy új szabály Önnél a foglalkoztatást, könnyebb vagy nehezebb egy-egy új helyzethez alkalmazkodni az Ön vállalkozásában?

Első témaként a fent már említett munkaidő néhány új szabályát járnám körül.

Munkaidő az új MTK-ban

A munkaidőkeret a munkaadó egyoldalú döntés alapján 4 hónap vagy 16 hét lehet maximum, de egyes minősített esetben 6 hónap vagy 26 hét is lehet. A kollektív szerződés – indokoltan a minősített esetekben – megállapíthat 12 havi vagy 52 heti munkaidőkeretet is. Változást jelent, hogy munkaviszony-megszűnés esetén a munkaidőkerethez kapcsolódó kockázatokat annak kell viselnie, akinek érdekkörében sor kerül a megszüntetésre. Kötetlen munkarend esetén a munkáltató lemond a munkaidő legalább felének beosztásáról. Ekkor is kötelező a szabadságot nyilvántartani, de nem kell alkalmazni pl. a munkaidőkeretre, a vasárnapi munkavégzésre, a munkaközi szünetre vonatkozó szabályokat. A munkaidő beosztást írásban kell közölni, legalább 7 nappal korábban és egy hetes időszakra. Változást jelent, hogy a munkaadó igényeinek megfelelően legalább 4 nappal korábban módosítható egy adott napi beosztás. Osztott munkaidős foglalkoztatáshoz a felek közös megállapodására van szükség. Ilyenkor úgy osztható be két részletben a munkaidő, hogy közte legalább két óra pihenőideje legyen a munkavállalónak. A munka törvénykönyve meghatározza, hogy ki dolgoztatható vasárnap rendes munkaidőben és milyen esetekben jár pihenőnapként a hét utolsó napja. Rendes munkaidőben foglalkoztathatnak például az e napon is működő munkáltatók (pl. étterem), a megszakítás nélkül működők (pl. kórház), vagy az idényjellegű munkakört fenntartók (pl mezőgazdaság). A rendes vasárnapi munkaidőként a törvényben nevesített eseteken kívüli esetekben rendkívüli munkavégzést kell elrendelni vasárnapra, pl. egy élelmiszerüzlet esetében is. Munkaidőkeret alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy vasárnap is behívható az alkalmazott rendes munkaidős munkára. Ha a törvény szerint lehetséges a vasárnapi munkavégzés, akkor havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Teljes napi munkaidő esetén 250 óra a rendkívüli munkaidő éves felső határa, ezt a kollektív szerződés 300 órára emelheti. Az új Mt. előírja az arányosítás lehetőségét, tehát napi 4 órás részmunkaidő esetén maximum 150 órára emelhető a törvény szerinti 125 óra, természetesen ez feltételezi azt is, hogy a munkaviszony teljes naptári évben fennáll. Évközbeni munkaviszony létesítéskor szintén lehet arányosítani.

A következő részben a szabadság kiadásáról lesz szó.