A munkaidőkeret megszűnése, megszüntetése felvethet bizonyos elszámolási kérdéseket. Az elszámolás függ attól, hogy a munkaidőkeret végén vagy annak lejárta előtt szűnik meg a munkaviszony.

Elszámolás a munkaidőkeret végén

A dolgozó által teljesítendő munkaidőt a munkáltató meghatározhatja munkaidőkeretben is. A dolgozó által teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend határozzák meg.

A munkaidőkeret meghatározása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot nem kell figyelembe venni. A munkaidőkeret kezdő és befejező napját írásba kell foglalni és közzé is kell tenni. Ha ez nem történik meg, akkor az általános munkarend szerint kell számfejteni a munkaidőt.

Havibéres és órabéres díjazás

Ha egyenlőtlen a munkaidő-beosztás és a díjazás havibéres, akkor a dolgozónak a havi alapbére jár, a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül. Ha a díjazás órabéres, a munkáltató a dolgozó alapbérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok száma és a napi munkaidő alapján számítja ki.

Munkaidőkeret lejárta utáni elszámolás

A munkaidőkeret illetve az elszámolási időszak végén a munkabért az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapján kell kiszámolni. Ha a dolgozó alacsonyabb összegű munkabérben részesült a munkaidőkeret illetve az elszámolási időszak lejárata után, akkor a különbözetet ki kell fizetni a részére a következő havi bérrel.

Amennyiben az elszámolt bérnél magasabb összegű kifizetés történt, akkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Ha a munkaviszony megszűnik a munkaidőkeret lejárta előtt

2012 július 1-én változott az elszámolás módja, ettől a naptól az elszámolás annak függvényében történik, hogy ki és hogyan szüntette meg a munkaviszonyt. A rendkívüli munkaidő, az állásidő vagy az előlegnyújtás szabályait kell alkalmazni az elszámolás során.

Mikor kell a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat alkalmazni?

amennyiben a munkaviszony

  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése
  • határozott idő lejárta
  • munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondása
  • munkáltató működésével összefüggő ok
  • munkavállaló azonnali hatályú felmondása

miatt szűnik meg, és a dolgozó az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével kiszámolt munkaidőnél többet dolgozott.

Ha egyéb ok miatti a munkaviszony megszűnése, akkor a dolgozó számára csak alapbér jár az esetleges többletmunkavégzésért.

Mikor kell az állásidőre vonatkozó szabályokat alkalmazni?

amennyiben a munkaviszony a fent említett okok miatt szűnik meg, de a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével kiszámolt munkaidőnél kevesebbet dolgozott. Az itt nem nevesített eseteknél a dolgozó számára a „hiányért” nem jár díjazás.

Mikor kell az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat alkalmazni?

amennyiben a munkaviszony

  • a munkavállaló felmondása, azonnali hatályú felmondása
  • a munkáltató azonnali hatályú felmondása
  • a munkáltatónak a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondása

miatt szűnik meg, és a dolgozó a beosztás szerinti munkaidőre járó bérnél magasabb összegű kifizetésben részesült.

Ekkor az utolsó bérből levonható a többletkifizetés.

Ha a fent felsoroltakon kívül a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, vagy a munkavállaló nem próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával, akkor az előlegnyújtás szabályait nem lehet alkalmazni.