A munkaidőkeret nemcsak praktikus megoldás lehet, de komoly költségmegtakarításra is lehetőséget adhat a munkáltatóknak, ha egy alaposan, jól elvégzett felmérés eredményének figyelembevételével vezetik be.
Munkaidőkeret megállapítása
Legfőképp akkor hasznos munkaidőkeretet megállapítani, ha egyenlőtlenül jelentkeznek az elvégzendő feladatok. A heti 48 órás munkaidőkorlát is csak akkor léphető át, ha munkaidőkeretet állítanak fel a cégnél. Munkaidőkeret ledolgozandó munkaóráinak megállapítása: munkaidőkeret tartamára eső munkanapokat szorozni kell 8-cal (vagy a napi munkaidő mértékével). Ha 10 hetes (kb. két hónapos) egy munkaidőkeret, akkor ott a keretbe tartozó órák száma 10*5*8=400 óra.
Bérköltség csökkentése munkaidőkerettel
Ha egyműszakos munkarendben foglalkoztatják a dolgozót, de munkaidőkerettel, azaz nem állandó a napi munkavégzés kezdő és befejező időpontja, illetve nem azonos és változatlan a napi munka mennyiség, nem szükséges műszakpótlékot fizetni. Arra azonban figyelni kell, hogy a változás ne legyen nagymértékű, periodikus vagy rendszeres, mert ekkor már nem tudja kikerülni a cég a műszakpótlék fizetését.
Ha a vállalathoz aránytalan elosztásban érkeznek megrendelések és például bevezet egy háromhavi munkaidőkeretet, akkor lehetősége van arra, hogy a nagyobb megrendelések alkalmával anélkül teljesítsék a megnövekedett feladatot a dolgozók, hogy rendkívüli munkavégzés elrendelésére kerülne sor. Így a három hónapon belül később kiadott pihenőnapokkal, kevesebb munkaórával ellensúlyozni tudja a „hajtás” miatti többletórákat.
Amit munkaidőkeretnél is ki kell fizetni
A szombati munkanapnak nincs pótlékvonzata, de a vasárnapi munkára 50%-os bérpótlék jár, illetve a fizetett ünnepekre 100%-os. Ezeknek a pótlékoknak a tekintetében a munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló sem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint akit általános munkarendben alkalmaznak.
A szoftver nagy segítség
A bérszámfejtés számára óriási segítség a munkaidőkeret alkalmazása során, ha egy jó munkaidő-adatot nyilvántartó szoftvert alkalmaz. Ebből készen kaphatják az óraszámokat, és azonnal látható, mikor kell beavatkozni, hogy ne lépjék át a munkaidőkeret óraszámát. Az átláthatóbb működés további költségmegtakarító tényező lehet.
Egyéb szabályok
Mi történik, ha egy munkaszüneti nap hétköznapra esik? Az ilyen napot le kell vonni, akár dolgozik, akár nem a munkavállaló e napon. Tehát nem lehet ezen ok miatt valakinek több az adott évben ledolgozandó munkanapjai száma, csak azért, mert munkaidőkeretben végez munkát.
A munkaidőkeretet mindig írásban kell meghatározni és közölni a dolgozóval. Nem kell feltétlenül szerződésbe foglalni, az is elegendő, ha például egy kör-emailben elküldik az érintettek részére.
Mi történik, ha megszűnik a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt? Ilyenkor az viseli a kockázatot, akinek az érdekkörében a munkaviszony megszűnt. A munkabért az általános munkarend és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni.
A munkaidőkeret számokban
A munkaidőkeret maximum 4 hónap vagy 16 hét lehet, de bizonyos esetekben ez 6 hónapra vagy 26 hétre emelhető. A kollektív szerződés hosszabb munkaidőkeretet is megállapíthat. Egy vállalatnál bizonyos munkavállalói körökre akár eltérő munkaidőkeret is meghatározható, nem kell feltétlenül egységesnek lennie.
Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül is elosztható a munkaidő, tehát nem kell feltétlenül napi 8 órát dolgozni illetve hétfőtől-péntekig dolgozni, akár a szombat is minősíthető rendes munkanapnak. A heti 48 órás korlát is túlléphető, ha más heteken kompenzálják, akkor akár 84 órát is dolgozhat egy munkavállaló egy adott héten. A heti pihenőnapok is eshetnek hétköznapokra, azonban havonta legalább egyszer vasárnapra kell esnie a pihenőnapnak, ez alól akkor van csak kivétel, ha kifejezetten szombat-vasárnapra részmunkaidőben foglalkoztatnak valakit. Kevesen tudják, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű munkáknál nem kötelező az sem, hogy hat munkanap után legyen egy pihenőnap.
Természetesen ha egy 10 hetes munkaidőkeretben a megállapított 400 óra helyett valaki 420 órát dolgozik, akkor a 20 óra rendkívüli munkaidőnek minősül.
Ha a munkaidő – beosztás szerinti napi munkaidőt túllépi a foglalkoztatás, akkor szabadidő jár a bérpótlék helyett. Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnél 50% pótlékot kell csak fizetni, ha biztosít a munkáltató másik pihenőnapot. A pihenőnapot, pihenőidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidős munkavégzést követő hónapban lehet kiadni, de ha egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, akkor legkésőbb a munkaidőkeret végéig „húzhatja” a munkáltató a pihenőidő kiadását. Ha munkaidőkereten felül végez munkát a dolgozó, akkor a pihenőidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni részére.
>>> Lájkolja az EU-TAX Könyvelő Iroda Facebook oldalát, és nem marad le semmiről!
