A munkáltató részére a Munka Törvénykönyve olyan témákban is meghatároz tájékoztatási kötelezettségeket, amelyekben nem kell megegyezni a munkaszerződésben.

A kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség fontos alapelv a felek között, mert a munkaszerződésben mindössze csak az alapbért és a munkakört kell kötelező jelleggel tisztázni.

Munkaidő

A napi munkaidőről a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót. Ki kell adni a tájékoztatást arról, hogy teljes napi munkaidőben vagy  részmunkaidőben foglalkoztatja a dolgozót, illetve munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját is közölni kell.

Munkáltató tájékoztatása a bérről és juttatásokról

A munkáltatónak tájékoztatnia kell a dolgozót az alapbéren kívüli egyéb bérről és juttatásokról. A szerződés ugyanis csak az alapbért kell, hogy tartalmazza, mint kötelező elem. A munkabér azonban az alapbéren felül más elemeket is tartalmazhat. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed az ügyeleti díjra, készenléti díjra, jutalmakra, bónuszokra, prémiumlehetőségekre, cafeteria juttatásokra, közlekedési vagy lakhatási hozzájárulásra. A munkáltató nagyon sokféle lehetőség közül választhat, ezért a teljesség igénye nélkül szemezgettünk csak közülük.

A munkabér elszámolásának módja és a bérfizetés gyakorisága, időpontja szintén része a tájékoztatási kötelezettségnek. A dolgozónak tudnia kell, hogy mikor számíthat a fizetésére. A bért havonta kell kifizetni, utólag, de ettől eltérően is megállapodhatnak a felek. Például lehetséges a bért hetente is fizetni.

A munkavállaló részére biztosítani kell egy olyan elszámolási dokumentumot, amin ellenőrizni tudja az elszámolást, a levonásokat, ellenőrizheti a összegeket.

A kifizetés napja az a dátum, amikor a dolgozó rendelkezik az összeggel, vagyis megérkezik a bankszámlájára az összeg, illetve a készpénzes fizetést kézhez veszi. A törvény szerinti fő szabály, hogy a következő hónap 10. napjáig ki kell fizetni az adott havi bért.

Munkáltató kötelezettsége a feladatokról tájékoztatni a dolgozót

A munkaköri feladatokról szóló tájékoztatási kötelezettség szintén fontos elem. A dolgozó számára lényeges, hogy tudja, milyen feladatokat kell elvégeznie, melyek a felelősségi körei. A munkaköri leírás átadása többnyire kielégíti ezt az igényt.

Szabadság

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a szabadság kiadási szabályairól, a szabadság mértékéről, számítási módjáról, az alapszabadság és pótszabadság mértékéről szóló tájékoztatásra is. Egyes esetekben további pótszabadság is járhat a dolgozónak.

Felmondási idő

A felmondási idő megállapításának is eltérhetnek a szabályai az egyes munkáltatóknál, ezért erről is tájékoztatást kell adni.

Kollektív szerződés

Ha van kollektív szerződés, akkor tájékoztatni kell a dolgozót erről. Nem szükséges kifejteni a szerződés tartalmát, de pontosan azonosíthatóan meg kell azt jelölni.

Munkáltatói jogkör gyakorlója

A munkáltatói jogkör gyakorlóját meg kell, hogy nevezze a munkáltató. Hivatkozhat belső szabályzatra is. Lényeges, hogy nem kell megegyeznie a munkáltató vezetőjével.

A munkáltató írásba foglalja a tájékoztatást

A tájékoztatásnak írásban kell megtörténnie. Az is elfogadható, ha az információkat a munkaszerződés tartalmazza. Arra figyelni kell, hogy ha a munkaszerződésbe foglalják a munkaviszony ezen jellemzőit, akkor csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

A tájékoztatás egy módja, hogy a munkáltató megjelöli a Munka Törvénykönyve vagy a munkaviszonyra vonatkozó más szabály megfelelő rendelkezését. Ez a módszer munkaköri feladatok, kollektív szerződés, munkáltatói jogkör gyakorlója kapcsán adott tájékoztatás esetén nem alkalmazható.

A tájékoztatási kötelezettség csak a munkáltatói jogkör gyakorlójára terjed ki, ha a dolgozó munkaviszonya nem haladja meg az 1 hónapot, vagy nem haladja meg a munkaidő a heti 8 órát.