A munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére. A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem azonos jogi kategóriák. A munkáltató az, aki foglalkoztatja a munkavállalót, és a munkáltató képviseletében jár el a munkáltatói jogkör gyakorlója.

Változás a 2012-es Munka Törvénykönyvében

Fontos, hogy a munkáltatói jognyilatkozat csak akkor érvényes, ha megfelelő szabályok szerint adták ki, vagyis az arra jogosult tette meg. A munkáltatói minőség egy jogalanyiságot jelent, és ennek képviselete jelenik meg a munkáltatói jogkör gyakorlásában. A munkáltatói jogkör gyakorlásának meghatározását némileg leegyszerűsítette a 2012-től érvényes új Mt. Eszerint ugyanis a munkáltatói jog gyakorlásának rendjét a munkáltató határozhatja meg, tehát meghatalmazással akár olyan személy is eljárhat, aki nem is áll munkaviszonyban a munkáltatóval. Munkáltatói jogok gyakorlója lehet így egy megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő is, de lehet olyan személy is, aki semmilyen kapcsolatban nem áll a munkáltatóval.

Speciális eset az egyéni vállalkozóé, ugyanis a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója egyazon személy, azonban legtöbbször két külön személyről/szervezetről van szó.

Munkáltatói jogkör átruházása

A legtöbb nagyvállalatnál több kisebb szervezeti egység található, és általában ezen egységek vezetőire szoktak delegálni egyes munkáltatói jogokat, de akár a teljes jogkört is. Ezt egy szabályzatban érdemes lefektetni, amely lehet meghatározott időre szóló is. Ha például hosszabb időre szabadságra távozik a munkáltatói jogkörrel felruházott személy, akkor érdemes ideiglenesen átruházni a jogokat, de mindenképp konkrétan meghatározva, hogy milyen jogok kihez kerülnek, és fennáll-e velük kapcsolatban valamilyen korlátozó tényező.

Figyelni kell arra, hogy amennyiben többen, megosztva közösen gyakorolják a munkáltatói jogokat, akkor ne tegyenek a jogosultak egymástól eltérő tartalommal jognyilatkozatot.

Tájékoztatási kötelezettség

Alapból legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlásáról. Ez akár a szervezeti működési szabályzat révén is megtehető, de csak akkor, ha abból egyértelműen beazonosítható a munkáltatói jogkört gyakorló személy.

A munkáltatói jogkör átruházásának okai

Akár egy külsős szervre, például egy ügyvédi irodára is átruházható a munkáltatói jogok gyakorlása. Ez elsősorban ezért lehet jó, mert így sok, konfliktust jelentő döntés kiszervezhető, delegálható. Másik oka, hogy helytállóbb döntéseket képez hozni egy felkészültebb személy. Kapcsolódó vállalkozások esetén pedig egy kézben összpontosulhatnak így az azonos szempontokon alapuló döntések.

Érvénytelen joggyakorlás

Ha nem arra jogosult szerv, testület, személy hozta meg az adott döntést, akkor érvénytelenül gyakorolta a munkáltatói jogkört. Kivéve akkor, ha utólag jóváhagyta a döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója. Az utólagos jóváhagyásnak nincs formai vagy időtartambeli előírása, így tehát elég széles mozgástérrel rendelkezik a munkáltató.

Egy érvényes módon meghozott döntést bárki közölheti a dolgozóval, nem szükséges a munkáltatói jogkör gyakorlójának megtennie azt. Akár a munkaügyi osztály, a bérszámfejtés, vagy egy eseti megbízott, esetleg a közvetlen felettes is közölheti azt a munkavállalóval.