Az általános munkarendben dolgozó munkavállalók számára nincs munkavégzés a munkaszüneti napokon, de egyes területeken – pl egészségügy, éttermek, hibaelhárítás- szükséges dolgozniuk a munkavállalóknak.

Szombat, vasárnap, munkaszüneti nap

A szombati napok az általános munkarendben dolgozóknak normál heti pihenőnapot jelentenek, speciális tevékenység esetén lehet pihenőnap vagy rendes munkanap. A vasárnap az a nap, amely ugyan nem munkaszüneti nap, de a Munka Trvkönyve rendelkezései szerint vasárnapra is munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályok érvényesek. Húsvétvasárnapra például rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon munkavállalóknak lehet elrendelni, akiknél ez bármelyik munkaszüneti napon működhet.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a következő esetekben osztható be:

  • idényjellegű munkánál
  • megszakítás nélküli munkavégzésnél
  • társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához szükséges munkánál
  • külföldi munkavégzésnél
  • a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál.

Így vasárnap is foglalkoztathatók az egészségügyben, az éttermekben, a biztonsági cégeknél a dolgozók.

A rendkívüli munkavégzés elrendelése

Egyes különös esetekben lehet csak ünnepekre elrendelni munkavégzést olyan munkavállalónak, aki egyébként rendes munkaidőben nem lenne beosztható az ünnepi napra. Ilyen speciális eset a baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget/környezetet fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása.

Ha a munkáltató csak megnövekedett munkamennyiséggel, megrendeléssel akarja indokolni az ünnepnapi munkavégzést, az nem megfelelő indok, tehát komoly bírságra számíthat a munkaügyi hatóságtól.

Fizetés munkaszüneti napon

Akár beosztással, akár nem beosztással dolgozik valaki munkaszüneti napon, a dolgozót 100% bérpótlék illeti meg.

Munkaidő beosztás közlése

A beosztást legalább 168 órával korábban közölni kell a dolgozóval, egy hétre előre, írásban. Módosításra van lehetőség: legalább 96 órával korábban, ha a munkáltató gazdálkodásában előre nem látható körülmény merült fel.

Tételes elszámolás vagy átalány

Tételes elszámolás helyett a következő lehetőségei vannak a munkáltatónak:

  • beépíti a bérpótlékot az alapbérbe
  • havi átalánydíjazást határoz meg.

A munkáltatónak egyoldalúan, a dolgozó hozzájárulása hiányában a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kell megfizetnie a bérpótlékot.

A bérbe történő beépítésnél a vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés pótlékát is magában foglaló alapbért állapítanak meg, amely tartalmazza az éjszakai pótlékot, a műszakpótlékot. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy az átalány mely pótlékok kiváltását foglalja magában. A bérpótlékot helyettesítő átalány csak a bérpótlék összegét tartalmazhatja, a rendes munkabért nem helyettesítheti.

A dolgozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az átalánnyal történő kifizetéssel, mint a tételes elszámolással. Ha ez így lenne, a megállapodás érvénytelennek minősül és a tételes elszámolást kell alkalmazni.