Egyszerűsített számla a köztudatban három néven ismert és mintegy 7 kötelező előírása és 5 esete van. Nagyszerű, de nem egyszerű, megpróbáljuk összefoglalni ezt a fajta számlát. Az egyszerűsített számla tartalmára vonatkozó valamennyi a előírást tartalmazza az áfatörvény 169-es paragrafusa.

A nem egyszerűsítettre vonatkozó szabályok a 176-os paragrafusban találhatók. Cikkünk a legfontosabb tudnivalókkal foglalkozik.

Egyszerűsített számla három néven

Kezdjük azzal, hogy milyen néven beszélhetünk erről a fajta számláról. A legtöbben egyszerűsítettnek nevezik, ezen kívül készpénzfizetési és egyszerűsített készpénzfizetési számlának is hívják, ez a kiállítón múlik.

Mit tartalmazzon?

A számlának tartalmaznia kell az eladó és a vevő nevét, a kibocsátás dátumát. Fontos, hogy a vevő adószámának nem kötelező szerepelnie. Nagyon ritka esetben kötelező csak, ennek az áfa törvény 169-es pontjának „d” részében bárki utána olvashat. Ami még kötelező az a számla sorszáma, a kiállító neve, címe és adószáma, a vevő neve, címe, a termék megnevezése, mennyisége, egységára, a számla nettó értéke, az áfa százaléka és annak értéke. Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor olyan számlát kell kibocsátani, aminek tartalmaznia kell a termék beszerzőjét, vagy a szolgáltatást igénybe vevőjének az adószámát is. Ha ezek közül valamelyik elmarad, mulasztási bírság szabható ki.