Nonprofit szervezetek körébe soroljuk az egyesületeket, az alapítványokat, a köztestületeket és a közalapítványokat. A létesítő okiratukban meghatározott cél érdekében jönnek létre, vagyonukkal önállóan gazdálkodnak.Nem alapíthatók gazdasági-vállalkozási tevékenységre, de céljainak érdekében folytathatnak kiegészítő vállalkozási tevékenységet.
Közhasznú jogállásukat a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzik meg, ehhez több feltételnek kell megfelelniük.
Bevallást helyettesítő nyilatkozat
A nonprofit szervezetek is társaságiadó-alanyok, de nem minden esetben kell társaságiadó-bevallást benyújtaniuk. Ilyen eset, ha az adóévben nem szerez vállalkozási tevékenységből bevételt, vagy ha ezen tevékenységhez kapcsolódóan nem számol el költséget, ráfordítást. Ilyenkor bevallást helyettesítő nyilatkozatot kell tennie adóévet követő év május 31. napjáig.
A társasági adó alapjának meghatározása
A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység meghatározásakor az Ectv.-t (2011. évi CLXXV. törvény) kell figyelembe venni. Ez a tevékenységi minősítés lesz az irányadó az adózásra is.
Az Ectv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül a jövedelemszerzésre, vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
- az adomány elfogadása,
- a létesítő okiratban megfogalmazott cél szerinti tevékenység,
- a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése,
- az ingatlan megszerzése, használatának átengedése, átruházása.
A számviteli nyilvántartás kialakításakor úgy kell eljárni, hogy az alapcél szerinti/közhasznú és a gazdasági-vállalkozási tevékenységek, azok bevételei, költségei, ráfordításai, eredménye elkülöníthetőek legyenek.
Nonprofit szervezetek közhasznú minősítésének jelentősége a társasági adó alapjának meghatározásakor
A közhasznú minősítésnek jelentősége van a tao-alap meghatározásakor is, mert más szabályok vonatkoznak a közhasznú és a nem közhasznú szervezetekre.
A közhasznú tevékenységből származó bevételek között elkülönítve kell kimutatni
- az egyesületeknél a tagdíjat, alapítványoknál az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt,
- az SZJA-ból felajánlott 1%-ot,
- a közhasznú tevékenység költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást,
- a közhasznú tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés bevételét,
- az egyéb, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység révén megszerzett bevételt.
Közhasznú nonprofit szervezetek társasági adózása
A közhasznú szervezetet tao-kedvezmény illeti meg, nem kell társasági adót fizetnie egy adott adóévben,
- ha a vállalkozási tevékenysége bevétele nem haladja meg a kedvezményezett bevételi mértéket, vagyis az összes bevétel 15%-át,
- illetve ha az esetleges ingatlanhasznosítási tevékenységéből származó –egyébként alapcél szerinti tevékenység- bevételeként elszámolt összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétel részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg az összes bevétel 15%-át.
Adómentes mérték átlépésekor a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell megállapítani az adót.
Nem közhasznú nonprofit szervezetek társasági adózása
Közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetnek akkor nem kell taot fizetnie egy adott évben, ha
- ha a vállalkozási tevékenysége bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, vagy az összes bevétel 10%-át,
- illetve ha az esetleges ingatlanhasznosítási tevékenységéből származó –egyébként alapcél szerinti tevékenység- bevételeként elszámolt összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétel részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg a 10 millió forintot, vagy az összes bevétel 10%-át.
Amennyiben túllépi az adómentes értékhatárt, akkor a vállalkozási tevékenység teljes adóalapja után kell társasági adót fizetnie.
Civilszervezetnek, más nonprofit-szervezetnek nem kell alkalmaznia a jövedelem/nyereség-minimumra vonatkozó előírást.
