A nyugdíjas munkavállalók 2019-től ugyanakkora bruttó bér mellett magasabb nettó bért kapnak a járulékfizetési kötelezettségek eltörlése miatt, ugyanakkor nem számítanak biztosítottnak sem.

A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített munkaviszony az idei évtől már nem minősül biztosítási jogviszonynak. Azonban lényeges, hogy csak a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas nem számít biztosítottnak. Amennyiben a nyugdíjas például közalkalmazottként dolgozik, akkor továbbra is biztosított marad. Így ugyanis a Tbj. alapján szintén munkaviszonynak minősülő másik jogviszonyban dolgozik. Egy ilyen jogviszonyban járulékokat kell fizetnie, amelyek alapján ellátásokra jogosult. Ezen időszak alatt a nyugdíjának folyósítása szünetel.

A cikkben végig az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok helyzetét vizsgáljuk és fontosnak tartjuk elmondani, hogy más jogviszonyban, például egy megbízási jogviszonyban dolgozó nyugdíjasnál nincs változás a tavalyi szabályozáshoz képest.

Bejelentés-kijelentés

Mivel nincs biztosítási jogviszonya, így a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas munkavállalót nem kell bejelenteni a 19T1041-es nyomtatványon. Arra figyelni kell, hogy amennyiben 2018-ban is ugyanilyen formában dolgozott, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését ugyanezen a nyomtatványon január 8-ig be kellett jelenteni.

Járulékfizetési kötelezettség eltörlése

Az előző év végéig a bérből a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot is meg kellett fizetni a 15%-os SZJA- előlegen felül. Amennyiben a nyugdíj folyósítása is szünetelt, a nyugdíjas munkavállalónak a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetni.

Változások egyéb, kapcsolódó területeken

A fenti, 10%-os mértékű nyugdíjjárulék révén a nyugdíjas munkavállaló évente jogosult volt a nyugdíj 0,5%-kal történő emelésére is. A 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugellátásban részesülő nők keresőtevékenységénél volt egy felső korlát, vagyis ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér 18x-osát, akkor a következő hónap 1. napjától az adott év végéig, de legkésőbb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását.

2019-től nem biztosított a nyugdíjas munkavállaló

Mivel nem fizet nyugdíjjárulékot a nyugdíjas, így a 0,5%-os nyugdíjemelésre nem lesz jogosult. A 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugellátásban részesülő nők esetében sem kell a fent említett korlátot alkalmazni.

A járulékfizetés nélkül nem jogosult a nyugdíjas munkavállaló a baleseti ellátásokra sem. Üzemi baleset esetén nem kap baleseti táppénzt, súlyosabb egészségkárosodásnál nem jogosult baleseti járadékra, valamint nem kap 100%-os támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem, hozzátartozói nem jogosultak baleseti hozzátartozói nyugellátásra.

A központi költségvetés utalja át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatás fedezetét, amely alapján jogosult a munkavállaló egészségügyi szolgáltatásokra.

Nettó bér emelkedés a nyugdíjas munkavállalóknál

A nyugdíjas nettó bére növekedett 2019-től, hisz nem kell járulékot fizetnie. Ez 200 ezer forint bruttó munkabér esetén 28 ezer forinttal több nettó bért jelent. A nyugdíjas munkavállalók után a munkáltatóknak sem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük. Ez tovább támogatja a nyugdíjasok Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását.