Változásokkal kell számolnunk az önkéntes pénztárak adózásában az idei évtől. Az SZJA-trv.-ben szereplő, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetésekre és az igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó szabályok változnak.

A munkáltató kétféleképp fizethet be a dolgozó javára az önkéntes pénztárakba:

  • átvállalhatja a dolgozó hozzájárulását, teljesen vagy részben
  • illetve a dolgozó támogatójaként eseti vagy rendszeres támogatói adományt fizethet be

A befizetések ezen módjairól az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló trv rendelkezik (Öpt. 1993. évi XCVI. trv.)

Önkéntes pénztárak adózásának változása

A tavalyi év végéig hatályos szabályok alapján a munkáltatói hozzájárulás egyes meghatározott juttatásként adóköteles, míg a támogatói adománnyal a dolgozó összevonás alá eső egyéb jövedelme keletkezik.

Az idei évtől érvényes szabályok alapján mindkét munkáltatói befizetéssel a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelem keletkezik. Nem önálló tevékenység, hisz a munkáltató és a munkavállaló között jogviszony áll fenn. Így a dolgozónak mindkét típusú, a munkáltató által az önkéntes pénztárakba teljesített befizetés esetén 15%-os SZJA-t és 18,5%-os járulékot kell fizetnie, amely közterheket a munkáltató vonja le a bevételéből. A munkáltatónak is keletkezik fizetési kötelezettsége, 19,5%-os szociális hozzájárulási adót, valamint 1,5%-os szakképzési hozzájárulás fizetendő a részéről. Az elszámolás során a bevétel megszerzésének napja a kiadás teljesítésének napjával egyezik meg, mindkét önkéntes pénztári befizetés típus esetén, vagyis a munkáltatói hozzájárulásnál és a támogatói adománynál is.

Ami nem változott az önkéntes pénztárak témájában

A pénztártag munkavállaló 2019-től is tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, ugyanis ezeket az önkéntes kölcsönös pénztári befizetéseket jóváírják a tagok egyéni számláján. A befizetett összeg 20%-áról, maximum évi 150 ezer forint átutalásáról rendelkezhet.

Pénztári szolgáltatások közösségi jellegű finanszírozása

A közösségi finanszírozás esetén a pénztár a munkáltatói tag, illetve támogató által kiválasztott „célzott” szolgáltatásokat nyújthat a munkavállalói tag részére. Amennyiben a munkáltató a célzott szolgáltatást finanszírozza, akkor szerződést köt a pénztárral, ebben meghatározza a célzott szolgáltatások körét, a pénztár részére általa fizetendő összeget (ezen belül a célzott szolgáltatásra felhasználható részt), a célzott szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét és az elszámolás rendjét. A célzott támogatásra fizetett összeget nem írja jóvá a pénztár a tag egyéni számláján. Ez a befizetés egy elkülönítetten létrehozott támogatási alapba kerül, és innen veheti igénybe azt a szolgáltatást, amit a befizetéssel a munkáltató támogatni kíván. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatás. A juttatás értékének 1,18-szorosa után 15%-os személyi jövedelemadó és 19,5 %-os szociális hozzájárulás fizetendő a munkáltató részéről.

Adózás a dolgozó részéről a célzott szolgáltatás után

A célzott szolgáltatás egyéb jövedelemnek minősül, nem terheli adóelőleg, ezért a magánszemélynek kell megfizetnie az adót az éves SZJA-bevallás benyújtásának határidejéig. Az egyéb jövedelem után 19,5%-os szociális hozzájárulási adó is fizetendő, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott szolgáltatás esetén nem számít kifizetőnek.