A jövő évtől a kivás cégben keletkezett nyereségből eredő osztalékfizetés után a 9%-os tao alternatívájaként 11%-os kivát kell fizetni, miközben a magánszemélyeknél ugyanúgy, mint a tao-s cégeknél, 15% szja-t, és szochot is fizetni kell.

Kiva adózás választása

Jövő év januártól a kiva választására jogosult bevételi értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő, így bővül azon adózók köre, akiknek érdemes lehet megfontolni a kiva választását. Amiért igazán érdemes letenni a voksot a kiva adózás mellett, az a személyi jellegű kifizetések kedvezőbb adóztatása, a szocho helyett. Ha a belépésen gondolkozik egy vállalkozás, érdemes mérlegelnie azon gazdasági események adóvonzatát, amelyekhez a kiva adózásban adóalap-korrekció tartozik. Az osztalék ilyen tétel.

Az osztalékfizetés kiva alap

A kiva alapját az osztalék és tőkeműveletek korrigált egyenlege képezi, a személyi jellegű kifizetések mellett. A kiva adóalap megállapításakor növelő tétel az adóévben kifizetett osztalék. Az osztalék akkor is kivaalap, ha jóváhagyásra kerül az osztalék, de nem kerül sor a kifizetésre a tárgyévben. A kifizetéskor a következő évben nem kell adóalapot módosítani.

Magánszemélyt terhelő adók, járulékok osztalékfizetés után

A kiva alanya mentesül a társasági adó, a szocho és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kiva azonban nem váltja ki a magánszemélyt terhelő járulékokat, az osztalék utáni szja-t és szochot. Az szja-trv. alapján az osztalék után a magánszemélyt 15,5 % szocho és 15% szja terheli, amelyet a kifizető von le a természetes személytől. Ezután a kifizető fizeti meg és vallja be, majd a magánszemély részére kiadja erről az igazolást.

Felső adófizetési határ a magánszemélynél

Az osztaléknál a fizetendő adóra felső adófizetési határt találunk az szja-trv.-ben. Ennek mértéke a minimálbér összegének huszonnégyszerese.  A minimálbér összegének huszonnégyszeresét elérő jövedelem kiszámításakor más jövedelem mellett figyelembe kell venni az szja-trv. szerint az összevont adóalapba tartozó adóalap számításánál figyelembe vett jövedelmet. A szocho trv. az adófizetési felső határ összegét a jövedelmet szerző magánszemély szempontjából határozza meg. Így az, hogy a kifizető a kiva adó alanya, a magánszemély által,- a jövedelme után – fizetendő szocho összegét, az adófizetési felső határát nem befolyásolja.

A szocho felső határának számításakor figyelembe kell venni a kivaalapot képező munkabért, a társas vállalkozás magánszemély tagja részére fizetett díjakat, függetlenül attól, hogy a kifizetőnek volt-e szocho-fizetési kötelezettsége, vagy nem.

 

A kiva adózásról korábbi cikkekben is írtunk, itt az év közbeni kivaalanyiság megszűnéséről olvashatnak.