Az osztalékfizetés a tag részére, a cég vagyonából történő kifizetés. A kapcsolódó szabályozásban jövő év január 1-től kisebb változásokra kell készülni, a cikkben ezekre szeretnénk rávilágítani.
Jelenlegi szabályozás
Az osztalékfizetés jelenlegi általános szabálya szerint a cég a tárgyévi adózott eredménye és a szabad eredménytartaléka terhére teljesítheti tagja részére a kifizetést. Ennek értelmében az osztalék alapja az osztalékról meghozott döntést megelőzően lezárt év felhalmozott eredménye.
A változás
A jövő év januárjától életbe lépő szabályozás szerint az osztalékfizetés alapja az előző év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Mivel az osztalékfizetésről dönteni csak beszámolóval lezárt üzleti év után lehet, ezért a változás nem tűnik lényegesnek.
A változás a következőt jelenti: jelenleg a legutoljára lezárt év adózott eredménye az osztalékfizetés alapja, amelyet ki lehet egészíteni az eredménytartalékkal, míg jövő évtől az osztalékalapot együtt kell számolni: a megelőző év adózott eredményéhez hozzá kell adni vagy le kell vonni abból az eredménytartalékot.
Abban az esetben jelent a kétféle szabályozás eltérő következményt, ha az adózott eredmény nem negatív, azonban az eredménytartalék negatív. Például amennyiben 100 nyeresége volt a cégnek, de az eredménytartalék a korábbi évekből -20, akkor jövő évtől az osztalékalap 80. (A most érvényes szabályozás szerint 100 lenne).
Az osztalékfizetés elszámolásának változása
Az osztalékfizetést jelenleg arra az évre kell elszámolni, amelynek beszámolója alapján azt megszavazták, míg jövő évtől arra az évre kell, amely évben a róla szóló döntés megszületett.
Korábban írtuk “Osztalékfizetés szabályai a kft-knél” cikkünkben:
Az üzleti év zárása során döntenek a vállalkozás tulajdonosai arról, hogy –amennyiben nyereségesek- történik-e osztalékfizetés, vagy inkább visszaforgatják a nyereséget a működésbe. Egy pénzügyi átvilágítás segíthet a döntés meghozatalában. Az új Ptk. életbe lépésével az eddig a témában alkalmazott Gt. hatályát vesztette, az abban lévő szabályok beépültek az új Ptk.-ba, ezért szeretnék bemutatni a hatályos szabályokat.
Az osztalékfizetésről
A beszámoló elfogadásával együtt határoz a taggyűlés az osztalékfizetésről. A társaság tagjait a törzsbetétek arányában osztalék illeti meg, a tag javára történő kifizetések céljából felosztható saját tőkéből. Nem minden tag jogosult osztalékra, csak aki az osztalékfizetésről hozott döntés pillanatában gyakorolhatja a tagsági jogát. Osztalékot a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában kaphat a tag.
Osztalékfizetés – mikor nem lehetséges
Nem fizethet a társaság osztalékot,
- ha a társasági szerződés szerint valamelyik tag a pénzbetétjének 50%-át el nem érő összeget köteles csak befizetni a nyilvántartási kérelem benyújtásáig, vagy
- ha egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre a nyilvántartási kérelem benyújtásától kezdve arra, hogy a be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendezésre kerüljön.
Ezekben az esetekben csak akkor fizethető ki majd az osztalék, ha a ki nem fizetett és a szabályok szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli hozzájárulással együtt eléri a törzstőke nagyságát.
Osztalékelőleg
Az osztalékelőleg fizetését a kft. ügyvezetője indítványozhatja. Amennyiben van felügyelőbizottság, úgy annak jóváhagyására is szükség van. Két beszámoló elfogadása között van lehetőség osztalékelőleg fizetésére, de ennek vannak feltételei:
- a közbenső mérleg szerint rendelkezzen a társaság fedezettel az osztalékfizetés esetére
- akkora kifizetés kezdeményezhető csak, ami még nem haladja meg az utolsó elkészült beszámoló szerinti üzleti év zárása óta keletkezett eredménynek a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét
- a kifizetés után nem csökkenhet a törzstőke alá a helyesbített saját tőke összege.
Amikor vissza kell fizetni az osztalékelőleget
Előfordulhat, hogy az osztalékelőleg fizetése utáni beszámoló azt mutatja, hogy nincs lehetősége a vállalkozásnak osztalékfizetésre. Ilyen esetben vissza kell fizetni az osztalékelőleget. Ez a szabályozás elsősorban a vállalkozás hitelezőit, szállítóit védi.
Bejelentési kötelezettség
A kft-k esetében nincs bejelentési kötelezettség arról , hogy osztalékfizetés fog történni a vállalkozásánál. A könnyebbség talán azért került a szabályozásba, mert sokkal komolyabban szól a Ptk. az osztalékfizetés jogszabályi feltételeiről, például semmiképp nem fizethető osztalék, ha az a fizetőképességet veszélyezteti.
Ha vissza kell fizetni az fedezet nélkül kifizetett osztalékelőleget, akkor arra sincs szükség, hogy a tag rosszhiszeműsége megállapítható legyen, ugyanez áll fenn a szabálytalan osztalékfizetésre is.
