Jövő évtől a pénztartozás átvállalása a kedvezményezett fél könyveiben egyéb bevételként kerül kimutatásra, a jelenlegi rendkívüli bevétel kategória helyett. A cikkben a 2016-tól érvényes könyvelési szabályokat mutatjuk meg, mindkét fél esetében, ha ellentételezés nélküli a pénztartozás átvállalása.
Eszközbeszerzéshez kapcsolódó tartozásátvállalás
Ha beszerzett eszköz nem kapcsolódik az átvállalt kötelezettséghez, és ellentételezés nélkül vállalja át a harmadik személy, akkor a szerződés szerinti összegét az egyéb bevételek közé kell sorolni. Amennyiben beszerzett eszközhöz kapcsolódik a tartozásátvállalás, és az eszköz értékkel szerepel a könyvelésben, akkor halasztott bevételként el kell határolni az átvállalt tartozás összegét. Fontos még, hogy a halasztott bevétel összege nem lehet magasabb az eszköz értékénél. Az időbeli elhatárolásból a későbbiekben költség, ráfordítás miatt megszüntetett összegeket egyéb bevételként mutatja ki a könyvelés.
Hogyan könyveli a pénztartozás átvállalását a kedvezményezett?
Kedvezményezett cég által megvásárolt eszköz ellenértékét ellentételezés nélkül átvállalja egy másik cég. Ekkor a szállítói kötelezettség csökkenésével együtt nőnek az egyéb bevételek. (T454 – K96).
A gép bruttó értéke, csökkentve az átvállalásig elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az egyéb bevételeket, a paszív időbeli elhatárolásokkal szemben. (T96 – K 483). A következő évben elszámolt éves értékcsökkenést (T571 – K139) év végén fel kell oldani a passzív időbeli elhatárolásokból, és egyéb bevételként kell elszámolni. (T483 – K96)
Hogyan könyveli a pénztartozás átvállalását az átvállaló fél?
Az átvállaló fél az egyéb ráfordítások közé teszi az átvállalt tartozás összegét (T86 – K4793), majd fizetéskor az átvállalt kötelezettségeket csökkenti és az elszámolási betétszámlát. (T4793 – K384).
Egy 2014-es cikkünkben a tartozás átvállalás általános szabályait és könyvelését tekintettük át:
Pénztartozás átvállalása két irányban történhet egy vállalkozás részéről: lehet, hogy az ő tartozását vállalja át egy másik vállalkozás, vagy a felé fennálló partner tartozását vállalja át egy harmadik személy. A legfontosabb szabályokat és a hozzá kapcsolódó könyvelési teendőket is megmutatjuk cikkünkben.
A pénztartozás átvállalásának szereplői
A pénztartozás átvállalásában három szereplőt találunk: eredeti kötelezett, új kötelezett v. átvállaló, és a jogosult. Az új Ptk. háromoldalú szerződésként tekinti az ilyen ügyleteket, tehát a kötelezett és a jogosult együtt állapodik meg az átvállalóval. Az átvállalás után csak az új kötelezettől kérheti a jogosult a teljesítést.
Előzetes hozzájárulás
A jogosult tehet előzetesen is hozzájáruló jognyilatkozatot, ilyen esetekben a jogosultat elég értesíteni a pénztartozás átvállalásáról és az hatályossá válik. Így az ügylet gyorsabb, olcsóbb, elegendő a két kötelezett megállapodása, majd a jogosult értesítése.
Az előzetes jognyilatkozatban azonban fenn is tarthatja a jogot annak visszavonására. A nem visszavonható nyilatkozat ugyanis kockázatos lehet, mert nem tudja ellenőrizni később, ki vállalja át a felé fennálló kötelezettséget. Ha nincs erre vonatkozóan kitétel, akkor alapértelmezettként visszavonható lesz az előzetes jognyilatkozat.
A számviteli törvény rendelkezései
A pénztartozás átvállalása lehet teljes körű vagy részleges, és lehet ingyenes vagy ellenérték fejében történő ügylet is. A számviteli törvényben csak az ingyenes (ellentételezés nélküli ) tartozásátvállalás szerepel, amelyet rendkívüli gazdasági eseményként kell könyvelni. A két kötelezett esetében rendkívüli bevételként ill. rendkívüli ráfordításként írja elő a könyvelést. A jogosultnál nem változik a könyvelés, ő végig az eredeti kötelezettel szemben mutatja ki a követelését.
A tartozásátvállalás könyvelése az eredeti kötelezettnél
Ha nem eszközbeszerzés áll a tartozás keletkezése mögött, akkor a régi kötelezettnél csökken a kötelezettségek állománya és nő a rendkívüli bevétel. (T454 – K 986), tehát az eredményre pozitívan hat az ügylet.
Amennyiben eszközbeszerzéshez kapcsolódik a pénztartozás, akkor a rendkívüli bevételeken belül halasztott bevételként el kell határolni az átvállalt kötelezettség összegét. Később a halasztott bevételt a bekerülési érték arányos részének költségként vagy ráfordításként történő elszámolásakor a rendkívüli bevételekkel szemben kell megszüntetni. Ez az elszámolás az összemérés elvének érvényesülése miatt szükséges, így az összefüggő bevételek és ráfordítások ugyanabban a beszámolási időszakban kerülnek be a könyvekbe.
Egy példa: Ha beruházásból eredő pénztartozás kerül átvállalásra, akkor első lépésként a beruházási szállítók állományát csökkenti a tartozásátvállalás, és a rendkívüli bevételekét növeli (T455 – K986). Következő lépésként el kell számolni a rendkívüli bevételt halasztott bevételként (T986 – K483). Ha az eszközt üzembe helyezték és értékcsökkenési leírást számolnak rá el, akkor a T571-K139 értékcsökkenés elszámolása tétel után fel kell oldani a halasztott bevételből ugyanannyit, mint az elszámolt értékcsökkenés (T483-K986).
Pénztartozás átvállalása az új kötelezettnél
Az átvállaló rendkívüli ráfordításként fogja kimutatni az átvállalt kötelezettség összegét (T886 – K4792) Pénzügyi teljesítésig el kell határolnia a rendkívüli ráfordítást (T3931- K886)
Rendezéskor csökken a kötelezettsége a bankszámlával szemben (T4792 – K384), ugyanekkor fel kell oldani az elhatárolást ebben az összegben (T886- K3931).
Ez a szabályozás biztosítja, hogy csak olyan olyan mértékig mutassa ki ráfordításként az átvállaló a pénztartozást, amilyen mértékig már teljesítette. A többit halasztott ráfordításként mutatja ki aktív időbeli elhatárolások között.
