A hatóságok által kiszabott pótdíj megkülönböztetendő a bírságoktól. Leggyakrabban a parkolásnál, a közlekedési eszközöknél kell fizetni pótdíjat, a nem szerződésszerű igénybevétel esetén. A bejegyzés végén a bírságokra is kitérünk.

Pótdíj szerződésszegésnél

A parkolásnál a parkoló autó tulajdonosa és a parkoló üzemeltetője között, valamint tömegközlekedésnél a jármű üzemeltetője és az utas között alapvetően egy parkolási, illetve személyszállítási szerződés jön létre. Maga a szerződés egy ráutaló magatartással jön létre, azaz aki a parkolóba beáll vagy felszáll egy közlekedési eszközre, annak el kell fogadnia a szerződéshez kapcsolódóan a szerződés általános feltételeit és ezzel együtt díjfizetési kötelezettsége is keletkezik. Szerződést szeg, aki nem fizet vagy késedelemmel fizet, és a szerződésszegés következménye lesz a pótdíj megfizetése. A parkolóhely bérbeadója és a jármű üzemeltetője előre meghatározza a pótdíj mértékét, a szerződésszegés szankcionálására. A pótdíj megfizetése még nem jelenti azt, hogy az alapdíjat nem kell megfizetni, a pótdíj mellett az alapdíj megfizetés is szükséges.

Pótdíj bővített szolgáltatásnál

A pótdíj nem minden esetben a szerződésszegés következménye, egyes esetekben többletszolgáltatás miatt kell fizetni, például ha a repülőn nagyobb méretű bőrönddel utazik valaki. Ez az eset nem szankció, hanem egy többletteljesítés ellenértéke. A könyvelés során mindig külön kell választani a szankciós pótdíjat a nem szankcióként kiszabott pótdíjtól.

Különbségek a könyvelésben

A szankció miatt kiszabott pótdíj nem a szolgáltatás ellenértéke, emiatt nem is tartozik az áfa trv. hatálya alá. Nem kell a társasági adó alapba sem betenni, mivel nem jogerős határozatban megállapított bírságról van szó. Személyszállításnál mindenképp magánszemélyt érint a pótdíj, ezért ha megtérítik számára, akkor az adóköteles jövedelem lesz. Parkolás esetében a jármű üzembentartója a kötelezett, így az egy céges autó esetében nem von maga után szja kötelezettséget.

A többletszolgáltatást nyújtó pótdíj esetében szolgáltatás ellenértékét jelenti a díj, tehát elszámolható a tao szempontjából is, a személyi jövedelemadó kötelezettséget pedig a rendes díjhoz hasonlóan a szolgáltatás igénybevételének indokoltsága alapján kell minősíteni.

Parkolási bírság

A parkolási bírságot meg kell különböztetni a parkolási pótdíjtól. A KRESZ szerint rossz helyen parkoló autóra hatósági bírságot szabnak ki. Céges jármű esetében nem a vezetőt, hanem a munkáltatót, az autó üzembentartóját bírságolják meg, amikor a határozat jogerőre emelkedik (jogerőre emelkedés előtt fellebbezni is lehet). Jogerőre emelkedéskor ki kell fizetni és dönteni kell arról is, hogy áthárítják-e a dolgozóra. Ha áthárítják, akkor dolgozóval szembeni követelésként kell könyvelni, majd meg kell fizettetni a dolgozóval, vagy le kell vonni a béréből.

Akkor sem lehet a tao alapot növelő tételek közül kivenni, ha megtéríttetik a dolgozóval. Az Mt. előírásai alapján az emiatt felmerült adófizetési többletösszeget is lehet a dolgozótól követelni.

Ha a dolgozóra szabnak ki bírságot és a cég azt átvállalja, akkor ez a dolgozó jövedelme lesz, minden adó- és járulékkötelezettség megfizetendő utána. (pl ha saját autóját használja a dolgozó üzleti ügyben és a munkáltató átvállalja a kiszabott bírságot).