A prémium felfogható egyfajta teljesítménybérként is, sok helyen így ismerik el a munkavállaló extra teljesítményét. Jellemzően az év első hónapjaiban történik meg a célok kiírása, ezért szeretnénk átadni egy összefoglalót arról, hogyan lehet szabályosan kitűzni a prémiumfeltételeket.
Egyenlő bánásmód
Szabályos és jogszerű, hogy olyan motivációs rendszert vezessen be a munkáltató, ahol bizonyos teljesítmény eléréséhez kötve, részbe jutalom jelleggel fizet bizonyos juttatást, és a kitűzött eredmények elérése esetén mérlegeli a juttatásra való egyéni jogosultságot, és a juttatások mértékét. Azonban figyelni kell arra is, hogy érvényesüljenek
- a rendeltetésszerűség elve
- a jóhiszeműség elve
- a tisztesség követelménye
- az egyenlő bánásmód elve.
Prémium a munkaszerződésben
Akár a munkaszerződésbe is belefoglalható a prémiumra való jogosultság, de ez néha öngól a munkáltatónak, főleg, ha feltétel nélküli vállalást tesz egy bizonyos összegű kifizetésére. Később ugyanis nem hivatkozhat már arra, hogy nem történt meg a prémiumfeladat kitűzése. Figyelni kell arra is, hogy ha egy bizonyos határidőig vállalja a munkáltató, hogy kitűzi a célokat (pl. minden naptári év március 15-ig), akkor az történjen is meg a szerződésben foglalt időpontig. Érdemes a munkaszerződésben tájékoztatást adni arról, hogy lehetőség van plusz feladat teljesítésére, és hogy erről a javadalmazási szabályzat szól részletesebben.
Munkáltató javadalmazási szabályzata
Jellemzően nagyobb vállalatok alkalmazzák az egyoldalú kötelezettségvállalást, és az ezt tartalmazó munkáltatói szabályzatot. Megírásakor figyelni kell arra, hogy a munkavállaló elfogadására tekintet nélkül követelhető a prémium kifizetése, ha a kitűzésben foglaltak teljesülnek. Akkor módosítható a munkavállaló terhére a jogosultság feltétele (vagy törölhető), ha olyan lényeges változás következik be a munkáltatónál, amely ellehetetleníti a prémium kifizetését vagy aránytalan sérelmet okozna a vállalkozásnak. A cég nem hivatkozhat a szabályzat hatálytalanságára azért, mert nem megfelelően történt annak közlése a dolgozókkal.
Egyoldalúan kialakított gyakorlat
Az egyoldalú kötelezettségvállalást egy kialakított gyakorlat révén is megteheti a cég. Ez úgy történik, hogy egy ráutaló magatartással, mindenféle formális szabályozás nélkül fizet az év végén prémiumot a vállalkozás. Ez a gyakorlat a saját szokásjoga a cégnek. Vigyázat: ezt megszüntetni csak akkor lehet, ha olyan változás áll be a cég körülményeiben, amely ellehetetleníti az összeg kifizetését, vagy aránytalan sérelemmel járna azt kifizetni.
Prémiumkitűzés szövegezése
Ajánlott leírni a prémiumot kitűző szövegben:
- a teljes körű teljesítés mellett mennyi a maximált prémium (éves alapbér %-ában), illetve van-e lehetőség arányos prémiumra részteljesítés esetén
- a teljes prémiumra jogosultság követelményeit
- a prémium kifizetését kizáró tényezőket
- a prémiumot csökkentő tényezőket
- a prémium feltételeinek teljesülésének értékelési határidejét
- prémiumelőleg fizethetőségét
Egy 2014-ben készült bejegyzésünkben a prémiummal kapcsolatos általános szabályozást foglaltuk össze:
Hazánkban nem jellemző az év végi busás jutalom, prémium a cégeknél, jellemzően inkább kisebb ajándékokat adnak át ebben az időszakban, illetve karácsonyi partit, évzáró ebédet rendeznek a cégek. A cikkben a dolgozónak adott jutalom, prémium témájából szemezgettünk, remélve, hogy mind vállalkozói, mind munkavállalói oldalról választ adhatunk néhány felmerült kérdésre.
Jogi szabályozás
A prémium vagy a jutalom fogalmával a Munka Törvénykönyvében nem találkozhatunk, a munkajogi szabályok nem foglalkoznak ezen fogalmak tisztázásával. Többnyire a munkáltató döntésén múlik, hogy kapnak-e a dolgozók jutalmat, prémiumot, de van olyan eset is, hogy a kollektív szerződésben, munkaszerződésben kötik ki a feltételeit.
Mivel általában előre meghatározott feladatok teljesítéséért jár, és ezeket a feladatokat a munkaviszonya keretében teljesíti a dolgozó, ezért a jogi gyakorlat szerint a prémium munkabér. Azonban nem kell feltétlenül prémiumkitűzést tennie a munkáltatónak, dönthet úgy is, hogy nincs lehetőség előre kiírt cél alapján többletjövedelmet elérni a vállalkozásnál.
A prémium kiírása
Ha dolgozó számára leírták, hogy milyen prémium célok alapján kaphat plusz jövedelmet, akkor azt már nem tehetik semmissé, de a kiírásban szerepelhetnek olyan kikötések, hogy a cél elérése ellenére, egy bizonyos árbevétel szint vagy eredmény alatt mégsem fizetik ki a prémiumot. (kizáró/csökkentő tényezők)
Abban az esetben, amikor a munkaszerződésben általános megfogalmazással írnak a prémiumfeltételről és a fizetendő összegről, de a konkrét feltételt időszakonként – pl. évente –egyedileg kell kiírni, akkor azt nem mulaszthatja el a munkáltató, ugyanis ilyenkor megszegi együttműködési kötelezettségét. A kiírással nem késlekedhet, akkor kell megtennie, amikor még reálisan teljesíthető a cél.
Részteljesítés
A kiírásban szerepelhet kitétel arra az esetre is, ha csak részben teljesülnek a célok, és ilyenkor fizethető részlegesen is számfejtheti a bérszámfejtés az összeget. Ha nincs ilyen kitétel, akkor részleges prémium nem fizethető. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a munkáltató fenntarthatja azt a jogot, hogy úgy ad juttatást, hogy kifizetés előtt az összes körülményt még mérlegeli.
Előre kifizetett prémium
Munkabérelőlegnek számít és ezért vissza is követelhető az előre kifizetett prémium. Ennek akkor lehet jelentősége, ha például a mérleg jóváhagyásakor dől el végérvényesen, hogy a prémium valóban kifizethető-e, azonban addigra már megkapták azt a dolgozók. Ha ilyenkor változás áll be a teljesítés tényében, akkor akár is vissza is követelhető a már kifizetett prémium.
