A részmunkaidős munka egyre gyakoribb foglalkoztatási forma hazánkban is, de még sokan nincsenek tisztában azzal, hogy alkalmazása mikor ütközhet a joggal való visszaélés tilalmába. Az egyéb jogi tilalmak vagy a szabadság számítása, kiadása szintén kérdéseket vethet fel.

Részmunkaidős munka a főállás mellett

A munkajogi szabályok kijátszását is feltételezhetik, amikor a 8 órás munkaidő mellett a munkáltató még részmunkaidőben is alkalmazza ugyanazt a munkavállalót. Ezzel a munkaidő maximumát, a pihenőidő kiadását, a szabadságot manipulálhatják, ezért a legtisztább ilyenkor, ha a két munkakör, – a részmunkaidős és a teljes munkaidős – teljesen elkülönül egymástól. Erre egy példa, ha az irodai dolgozó vállalja az iroda takarítását is.

Részmunkaidő másik munkáltatónál

Sok esetben kéri a munkáltató, hogy amennyiben máshol részmunkaidőben elhelyezkedik a dolgozó, akkor arról tájékoztassa őt. A Munka törvénykönyve alapján a munkavállaló további munkaviszonyának létesítéséhez nincs szükség a főállású munkaadó hozzájárulására. A dolgozó és a munkáltató köteles azonban egymást tájékoztatni minden olyan tényről, amely a munkaviszony létesítése és a jogok vagy kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A jóhiszeműség és tisztesség elve alapján együtt kell, hogy működjenek. Egyik fél sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel sértené a másik fél jogát, jogos érdekét. A dolgozót tájékoztatási kötelezettség terheli, ha munkaadója versenytársánál kíván részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni.

Juttatások arányosítása a részmunkaidős állásnál

A részmunkaidős állás bérezésénél arányosítani lehet a teljes munkaidőre járó bért. Vannak olyan díjazási elemek, ahol az egyenlő bánásmód elve alapján azonosan kell kezelni a részmunkaidős és a teljes munkaidős dolgozót. A munkáltató által osztott szociális juttatás nem az elvégzett munka időigényéhez igazodik, tehát nem legitimálható az arányosítás. De ilyenek a költségtérítés-jellegű juttatások is, mint például a ruházkodási vagy lakhatási térítés.

Szabadság számítása

Ha ugyanannál a munkáltatónál van részmunkaidőben és teljes munkaidőben a dolgozó (ld. az előző irodai munkaerő és takarító példát), a szabadságot munkaviszonyonként kell számítani, nyilvántartani, kiadni. Tehát az is lehet, hogy az irodai munkában szabadságot vesz ki a dolgozó, de a takarítást elvégzi a részmunkaidő alatt. A nyári szabadságolások idején a munkavállalónak érdemes időben jeleznie szabadságra menetelének tervezett idejét, mert csak akkor tud utazni, ha mindkét munkáltatójánál ugyanazt az időszakot megkapja szabadságként. A dolgozó az első három hónap kivételével 7 munkanap szabadsággal rendelkezik maga, a többi szabadságos nap tekintetében a munkáltató a döntésre jogosult.

Részmunkaidő esetén is ugyanannyi szabadsága van a dolgozónak, mint teljes munkaidőben, a távolléti díj azonban a részmunkaidős bér alapján számolódik.

A részmunkaidős dolgozó szabadságával részletesen foglalkoztunk itt.