Skontó a neve annak az engedménynek, amit azért kap a vevő, mert az eredeti esedékességhez képest korábban egyenlítette ki a termék/szolgáltatás ellenértékét. Árengedményre más módon is jogosultságot lehet szerezni, például a vásárolt mennyiségre tekintettel, vagy üzletpolitikai célból is adhatja az eladó.

A skontó és az áfa

Az áfa alapját csökkentheti az adózó, amennyiben olyan utólag adott árengedményről van szó, amely megfelel az áfa-trv.-ben nevesített esetek egyikének. Amennyiben nem ilyen engedményről van szó, akkor az áfa adóalap csökkentés nem lehetséges. A skontó szerepel az áfa-trv.-ben, a trv. szövegezése szerint a skontó olyan ár- és díjengedmény, vagy ár- és díjvisszatérítés, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adnak a teljesítésig.

Ahhoz, hogy az adóalap csökkenthető legyen a skontó összegével, szükséges a számla korrekciója. A fizetendő adót csökkentő skontó leghamarabb abban az időszakban számolható el, amikor az eredeti számlát érvénytelenítő számla, vagy az azt módosító számla a jogosult rendelkezésére áll.

Ha nincs helyesbítő számla

A felek dönthetnek úgy, hogy nem készül helyesbítő számla a skontóról. Ekkor csak egy levélben értesíti az eladó a vevőt, hogy jogosult az árengedményre. Ilyenkor nem számlázott árengedményről beszélünk, és ekkor nem élhet az eladó az adóalap csökkentésének lehetőségével.

Skontó könyvelése

Amennyiben az eredeti ellenérték 3%-ánál kevesebb a skontó mértéke, akkor az eladónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként könyvelendő. A vevőnél pénzügyi műveletek bevételei közé kerül. Ha az említett 3%-ot meghaladja, akkor hasonlóan kell kezelni, mintha az ellenértékből elengedés történt volna, azaz a skontó összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. A vevő ekkor az egyéb bevételek közé könyveli.

Társasági adó

Az ellenérték 3%-át meg nem haladó engedménynél nincs szükség az adózás előtti eredmény módosítására. Ellenkező esetben akkor lesz adózás előtti eredményt módosító tétel az engedményt adó félnél, ha az elengedés magánszemélynek nem minősülő, belföldi kapcsolt vállalkozás részére történik.

Ha a felek közti szerződésben az szerepel, hogy az egyik fél utólagos engedményben részesül, tehát megtéríti a másik fél részére a megfizetett összeg egy részét, akkor a szerződésen alapuló, nem számlázott vagy utólag adott illetve kapott engedmény 3%-on felüli része a társasági adó rendszerében véglegesen átadott illetve átvett pénzeszköz lesz.

A vevő ilyenkor nem csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az engedmény nyújtójánál a társasági adóalapban akkor lesz elismert az elszámolt ráfordítás, ha az engedményt nem külföldi személy és nem külföldi illetőségű kapja. Feltétel még, hogy rendelkezzen az engedmény jogosultjának a Tao. trv. 3. sz. mellékletében szereplő nyilatkozatával.

Mit tartalmaz a nyilatkozat?

Ha vállalkozási tevékenységet végez a vevő, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy az adott évben a juttatást elszámolta bevételként és az adózás előtti eredménye, adóalapja enélkül a juttatás nélkül nem lenne negatív. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a juttatásra jutó társasági adót megfizeti és erről a bevallás elkészülte után nyilatkozatot állít ki.