A munkaügyi felügyelet az idei év végére tervezte a szabadság kiadásának ellenőrzését, ezért érdemes arra figyelni, hogy a munkáltatók kiadják az éves szabadságokat a dolgozók részére, illetve ha erre nincs mód, akkor megfelelően dokumentálva legyen a dolgozóval történő megállapodás.

A szabadság kiadása

A szabadságot a munkáltató adja ki, a dolgozó igényeinek meghallgatása után. Fő szabályként az adott évit az adott évben kell kiadni. Egy munkaügyi ellenőrzésen nem fogadják el azt a kifogást, hogy azért nem vette ki a munkavállaló a szabadságát, mert nem kérte azt, vagy lemondott róla. A szabadságot nem lehet pénzben sem megváltani. A munkáltatónak ezért igenis figyelemmel kell kísérnie, hogy a dolgozó kivegye az esedékes évi szabadságát. Ehhez a bérszámfejtés megfelelő nyilvántartásai szükségesek.

Mit lehet átvinni a következő évre?

Az életkori pótszabadságot – felek megállapodása után – át lehet vinni a következő évre, és a következő év végéig lehet kivenni. A munkaszerződésben azonban nem szabad erre vonatkozóan utalást tenni. Erről csakis az adott naptári évben lehet megállapodást tenni. Az átvitt napok száma maximum 10 lehet.

A kollektív szerződés alapján a szabadság ¼-ét át lehet vinni a következő évre, de a következő év március 31-ig ki is kell azt venni.

5 nap minden gond nélkül átvihető a következő évre, ha még az esedékesség évében megkezdi a dolgozó a szabadságot, és a folyamatos szabadságból 5 nap átcsúszik a következő évre. Ez az idei évben azt jelenti, hogy a 2016-ban megkezdett 2016. évi szabadságba beletartozhat a 2017. január 2-6. időszak is.

Kötetlen munkarend

A munkaügyi ellenőrzéseknél gyakori probléma, hogy kötetlen munkarendre hivatkozva nem tartják nyilván a szabadságot.  Kötetlen munkarend esetén csakis azt engedik meg a dolgozónak, hogy a rendes, rendkívüli munkaidőt és a készenlétet ne tartsa nyilván, de a szabadságra ez nem vonatkozik.

14 egybefüggő nap

Egy adott évben legalább 14 napot kell a dolgozónak biztosítani, egybefüggően, amikor mentesül a rendelkezésre állási kötelezettség alól. A 14 napba a szabadságos munkanapok mellett a heti pihenőnapok, a munkaszüneti napok és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatti szabadnapok is beszámítanak. A 14 nap egybefüggő kiadásától el lehet tekinteni, de erről a munkaszerződésben meg kell egyezni, vagy a kollektív szerződésnek kell rendelkeznie róla.

Mindig munkanapra kell kiadni a szabadságot

Az ellenőrzések során figyelnek arra, hogy ne forduljon elő olyan, hogy a dolgozó a nap egy részében szabadságon van, egy másik részében pedig munkát végez.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén órákban is nyilván lehet tartani a szabadságot. Ilyenkor a munkáltató döntheti el, hogy a szabadságot munkanapban tartja nyilván, vagy órákban. Ha órákban tartják nyilván a szabadságot, akkor év végén töredék órák keletkezhetnek, amelyeket már nem lehet munkanapként kiadni. Ilyenkor a következő évre tolódik át a „szabadságmaradék”.