A szerződéskötés során a felek beírhatják a szerződés szövegébe, hogy vitás kérdések eldöntésére rendes bíróságot vagy választottbíróságot jelölnek ki. Mikor hoznak a vállalkozások jó döntést a kérdésben?

Döntés a szerződéskötés alkalmával

Amennyiben a szerződéskötés során nincs kitétel az esetleges vitás ügyek rendezésére vonatkozóan, akkor a vitás ügyeket az állami bíróságok fogják eldönteni, egy többfokú eljárásban. A pert vesztő fél fellebbezhet és felülvizsgálati kérelmet is beadhat.

Mivel a felek szabadon szerződhetnek az üzleti téren, így a cégek akár azt is megfogalmazhatják a szerződéskötés fázisában, hogy ki és milyen eljárásban döntsön majd az esetleges vitás ügyekben. A magánszemélyek ilyen kikötéseket nem tehetnek.

A döntést leginkább az vezérelje, hogy várhatóan alperesként vagy felperesként vesz-e részt a cég a feltételezett vitás kérdésben. Ezt nehéz előre látni, de vannak a döntést segítő tipikus esetek. Ha szűk határidővel, kötbér kikötésével kötelezik a céget egy komolyabb teljesítésre, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy alperes lehet. Az adásvételi szerződésekben a vevők többnyire felperesek lesznek.

Új polgári rendtartás – szigorúbb feltételek

A felperesnél különösen nagy változást hozott az új polgári rendtartás, jelentősebb terhet ró rá. A rendes bírósági eljárás nagyon szigorú határidőket tartalmaz, szigorú tartalmi és formai feltételeket. Amennyiben ezeknek nem tesz eleget időben a fél, lemondhat arról a lehetőségről, hogy állítson valamit, kérjen valamit vagy bizonyítson valamit. Azért a felperes került nehezebb helyzetbe, mert többnyire ő köteles a bizonyításra a perekben.

A választottbíróság a felperes számára egyszerűbb megoldás, mert ott egyszerű, minimális formai feltételeknek eleget tevő keresetet is beadhat, és később ezt szabadon bővítheti, módosíthatja.

Várható költségek

A választottbíróságoknál többnyire magasabb eljárási díjakat kell fizetni, mint a rendes bíróságok esetében. Azonban vegyük figyelembe, hogy a választottbíróság ítélete végleges, nem lehet jogorvoslattal élni. A rendes bíróságnál pedig akár harmadfokú eljárásra is sor kerülhet. Az idő és a bizonytalanság tehát szemben áll a költségfaktorral, sőt, a rendes bíróság előtt többször is fizetni kell az egyes eljárásokért.

Kisebb szerződéses összegeknél valószínűleg olcsóbb lesz a választottbíróságon perelni, de például egy milliárdos tételnél már a választottbíróságon drágább lehet.

Mit mérlegeljen még a cég a szerződéskötés előtt?

A rendes bíróságok általában kisebb perköltséget fizettetnek a vesztessel, mint amit a per nyertese az ügyvédjének fizet, a választottbíróságok azonban általában a piaci árnak megfelelő költségek megtérítésére kötelezik a vesztest.

A szerződéskötés idején meghozott döntésnél mérlegelni lehet még, hogy a döntés mennyire kényszeríthető ki külföldön, vagy lehet-e a bíróság előtt idegen nyelvet használni. Fontos az is, hogy mennyire bíznak a felek az egyes bírósági formákban.