A szerződésszegés következményeit az új Ptk. a 6. könyvben tárgyalja, a Kötelmi jog témakör alatt. Azokat a jogkövetkezményeket, amelyek bármilyen szerződésszegés esetén használhatóak, a szerződésszegés általános szabályai között lehet megtalálni. Ezen kívül néhány nevesített eset is található a törvényben, amelyek a leggyakoribbnak számítanak.

Szerződésszegés

Ha egyik vagy mindkét fél nem tudja – esetleg nem akarja – maradéktalanul teljesíteni a szerződést, akkor szerződésszegésről beszélünk. A szerződést nem csak a kötelezett fél szegheti meg, hanem a jogosult is, például ha nem teszi lehetővé a teljesítést, vagy nem fizeti ki az ellenértéket, akkor részéről történik szerződésszegés. A szerződésszegés lehet:

  • szándékos
  • gondatlan
  • olyan külső körülmény miatt bekövetkező, amikor a hibátlan teljesítésre nem képes az adott fél.

Ez utóbbi esetben akár a jogkövetkezmények alól is mentesülhet a szerződésszegést okozó fél.

Jogkövetkezmények

A szerződésszegés következményeit akár együttesen is lehet érvényesíteni, például lehet kártérítést is követelni, miközben felmondjuk a szerződést.  A jogkövetkezmények tételesen:

  • teljesítés követelése: a szerződésszegést elkövető féltől továbbra is követelheti a másik fél a szolgáltatás természetbeni teljesítését, ha az nem okoz a kötelezett számára aránytalanul súlyos terhet
  • elállás, felmondás: elállás csak abban az esetben lehetséges, ha a már teljesített szolgáltatások visszaszolgáltathatóak
  • visszatartási jog életbe lépése: a jogosult saját szolgáltatása arányos részét visszatarthatja a kötelezett fél teljesítéséig, vagy ennek hiányában egy megfelelő biztosíték nyújtásáig
  • kártérítés: teljes kártérítés csak szándékos szerződésszegés esetén alkalmazható, fő szabályként a szerződésszegő félnek csak a közvetlen károkat kell megtérítenie.

Az elállás és a felmondás között a különbség, hogy az elállás a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges hatállyal szünteti meg a szerződést, míg a felmondás a jövőre nézve teszi ezt.

Előzetes szerződésszegés

Vannak esetek, amikor már a teljesítési határidőt sem kell megvárni ahhoz, hogy látni lehessen, nem tudja majd a kötelezett teljesíteni a szolgáltatást a szerződésben foglaltak szerint. Ha például késedelmes teljesítésre lehet számítani, akkor a késedelmes teljesítés miatti jogaival hamarabb is élhet a jogosult.

Ha az egyik félen múlt az, hogy a másik valamely kötelezettségét nem tudta teljesíteni, akkor közbenső szerződésszegésről beszélünk. Például azért nem tud fizetni a jogosult, mert a kötelezettnél a könyvelés nem állított ki számlát. De ilyen eset lehet, ha valamilyen nyilatkozatot, intézkedést nem tett meg az egyik fél, és ez akadályozza a másikat a szerződés szerinti teljesítésben.