A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai a társaság forráshiánya esetén biztosítani tudják a társaság számára a megfelelő pénzügyi működést. A tagi kölcsön szabályozási környezetéről jogszabály nem rendelkezik, de a tagi kölcsön felvételekor érdemes odafigyelni az eljárási rendre. Érdemes akár létesítő okiratba is belefoglalni a lehetőséget, így későbbi viták és a NAV nem kívánt megállapításai is elkerülhetők.

A szerződés

A tagi kölcsönszerződést írásos formában kell elkészíteni. Fontos tartalmi elemek:

  • kölcsönnyújtás időpontja
  • kölcsön összege
  • kölcsönnyújtás feltételei
  • mikor és mennyi kamatot kell fizetni a kölcsön után
  • mi a kamatszámítás módszere
  • kölcsön visszafizetés időpontja
  • törlesztés időpontja
  • késedelmi kamat mértéke.

Tagi kölcsön engedményezése

Amennyiben egy magánszemély engedményezi egy társaság (legyen ’A’ társaság) részére nyújtott tagi kölcsönét egy másik társaságra (legyen ’B’ társaság), akkor csak abban az esetben keletkezik szja-kötelezettsége és adóköteles jövedelme, amennyiben ellenérték fejében történik az engedményezés, és az ellenérték meghaladja a követelés mértékét. A magánszemélynél ekkor illetékkötelezettséggel nem kell számolni, mert itt a magánszemély nem vagyonszerző.

Ha ellenérték nélkül történik az engedményezés, akkor a ’B’ társaságnál halasztott bevételként kell elszámolni a térítés nélkül átvett, részesedésnek, vagy értékpapírnak nem minősülő követelés piaci értékét, vagy jogszabály eltérő rendelkezése alapján az adott jogszabály szerinti értékét. Ebből az értékből egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a számviteli törvény alapján a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. A bevétel és ráfordítás azonos összegű, tehát tao-alap a ’ B’ társaságnál nem keletkezik.

Tagi kölcsön elengedése

Vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha ’B’ társaság végül elengedi az ’A’ társaság felé fennálló kölcsön követelését? A követelés ingyenes szerzése vagyoni értékű jog. Az illetéktörvény alapján a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás ajándékozási illeték tárgyát képezi. A tagikölcsön-követelés elengedése tehát a ’B’ társaságnál illetékköteles. Amennyiben az engedményezés ellenérték fejében történik, nincs illetékkötelezettség. amikor a ’B’ társaság elengedi az ’A’ követelését, mert a ’B’ társaság nem lett vagyonszerző.

Kapcsolt felek esete

Ha a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, és ’B’ elengedi az ’A’-val szemben fennálló, de behajthatatlannak nem minősülő követelését, akkor az elszámolt ráfordítás növeli a tao alapját.

Halasztott bevétel

Az elengedett követelés után az ’A’ vállalkozásnak el kell számolnia a kötelezettségének piaci értékét egyéb bevételként. Az elengedett kötelezettség összegét el kell határolni halasztott bevételként, amennyiben az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Az elhatárolható összeg nem lehet több, mint az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összege. Egyéb bevételként kimutatandó a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeg.

A bevételként elszámolt összeg növeli az eredményt és a tao alapot az ’A’ társaságnál.

Az ’A’ társaságnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, mert a követelés gazdasági szervezetek közti ajándékozás útján történő megszerzése illeték alól mentes.

 

A tagi kölcsön kamatának adózásáról korábban itt írtunk.