Abban az esetben, ha egy vállalkozás tulajdonosa a már adózott vagyonából befizetést intéz a vállalkozásába, tagi kölcsön nyújtásáról beszélünk. Viszonylag gyakran találkozni ilyen szerződésekkel, hisz sokszor a legegyszerűbb megoldási módot kínálják akkor, ha egy beruházást nem tud fizetni egy vállalkozás. Néhány fontos dologra szeretnénk felhívni a vállalkozások tulajdonosainak figyelmét a tagi kölcsön szerződésekkel kapcsolatban, hogy ne kerüljenek a NAV látókörébe az elkövetett hibák miatt.

Tagi kölcsön szerződéssel kapcsolatos alapvető feladatok

Azért, hogy ne vonzza a NAV figyelmét a tagi kölcsön szerződés a vállalkozásra, mindenképp figyelni kell a következőkre:

  • a tagi kölcsön szerződésről a cég taggyűlésének kell határozatot hoznia
  • készüljenek el a megfelelő bizonylatok, és a szerződés
  • a kölcsönnek kell, hogy legyen futamideje és kamata
  • a tagi kölcsönt vissza kell fizetni
  • ha nem történik időben a törlesztés, akkor módosítani kell a tagi kölcsön szerződést, újabb taggyűlési határozatot követően
  • gondoskodni kell a pénz útjának követhetőségéről, azaz banki bizonylatnak vagy pénztárbizonylatnak kell készülnie a tagi kölcsön befizetéséről, és a törlesztésekről
  • figyelni kell arra, hogy a tulajdonos jövedelme alá tudja támasztani a tagi kölcsön nyújtását (minimálbérből élő tulajdonos nem képes nagyobb összegű kölcsönt nyújtani!)

Aláírási jogok

A tagi kölcsön szerződést nem írhatja alá ugyanaz a személy a cég részéről, mint aki a kölcsönt adja. (a cég tulajdonosa az egyik fél, ő adja a kölcsönt, de a cég nevében ő már nem írhatja alá, mint kölcsönvevő, a másik oldalról).  A cég részéről tehát egy másik tulajdonosnak kell az aláírást megtenni. Természetesen egyszemélyes Kft. esetében ez nem kivitelezhető, ilyenkor a szabályszerű könyvelés érdekében a tulajdonosnak le kell írnia egy dokumentumba a tagi kölcsön nyújtását, természetesen szerződés nem készül.

Tagi kölcsön nyújtható kamatmentesen?

Ha kamatmentesen nyújtja a tag a vállalkozás részére a kölcsönt, akkor a meg nem fizetett kamat többletjövedelmet okoz a vállalkozásnál. A megfizetett kamat egyébként adóalap csökkentő tétel lenne a vállalkozás könyvelésében.

A kölcsönadó tulajdonos azonban adózni köteles a számára megfizetett kamat után, az az ő magánjövedelme lesz, tehát SZJA-t kell fizetnie.

Tipp: érdemes az MNB kamatot alkalmazni a tagi kölcsön szerződésben, így a NAV nem köthet bele a túl alacsony vagy magas kamatrátába.

Ha nem tudja visszafizetni a vállalkozás a kölcsönt

Előfordulhat, hogy nem képes a vállalkozás visszafizetni a tagi kölcsön szerződés által meghatározott kölcsönösszeget, ilyenkor gyakori – főként egyszemélyes vállalkozásnál – hogy lemond arról a tulajdonos. Ebben az esetben a társasági adó alapját nem csökkentheti a vállalkozás a kölcsön összegével, illetve nem szabad megfeledkezni az illetékről sem, hisz tulajdonképpen ajándékozás történik.