A tagok jogai és kötelezettségei, illetve ezek pontos ismerete különösen fontos egy olyan bizonytalan gazdasági helyzetben, mint amivel jelenleg is szembesülünk.
Tagok kötelezettségei: a törzsbetét
A kft. tagok fontos kötelezettsége a törzsbetét szolgáltatás, amely történhet pénzbeli, vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában. Ez a tőke jelenti a társaság működésének alapját. A tagnak nem kell az alapításkor azonnal szolgáltatnia a vagyoni hozzájárulást, azt a felosztható nyereségből is fedezhetik. A létesítő okiratban akár két évnél hosszabb időben is meghatározható a hátralékos pénzbetét befizetés időpontja.
A napi működés biztosításához szükséges összegnek azonban rendelkezésre kell állnia az indulás napján is.
Tagok kötelezettségei: mellékszolgáltatás nyújtása
Mellékszolgáltatásnak akkor minősül a tagok közreműködése, ha nem irányul a tevékenységre külön jogviszony, például munkaviszony.
A tagok megállapodása alapján a törzsbetéten felüli pénzbeli hozzájárulás teljesítését is elő lehet írni személyes részvétel helyett.
A tag ellenszolgáltatást igényelhet a közreműködésért cserébe a társasági szerződés alapján.
Tagok kötelezettségei: pótbefizetések
A létesítő okiratba belefoglalható, hogy amennyiben veszteség merül fel, a tagoknak pótbefizetési kötelezettség írható elő. Előre meg kell határozni azt a maximális összeget, amelyre kötelezhető egy tag, és le kell írni, hogy milyen gyakran lehet elrendelni a pótbefizetést, valamint hogy mi történik a fel nem használt pótbefizetéssel. Általános szabályok szerint a fel nem használt részt vissza kell fizetni.
Tagok jogai: részvétel a taggyűléseken
Minden tag jogosult személyesen vagy képviselő útján részt venni a taggyűlés tevékenységében. Nem fűződik joghátrány ahhoz, ha egy tag nem vesz részt a taggyűlésen. Amennyiben egy tag távolmaradása nagymértékben veszélyezteti a társaság céljainak elérését, akár ki is zárható a társaságból. A bizonyítás azonban nem egyszerű, ezért nem gyakori az ilyen eljárás.
Tagok jogai: az osztalék
A tagot osztalék illeti meg a felosztásra rendelt tőkéből. Az osztalékot a törzsbetétek arányában határozzák meg. A taggyűlés a beszámoló elfogadásakor határoz az osztalék kifizetéséről.
Osztalékra jogosult az a tag, aki az erről szóló döntés meghozatalának időpontjában jogosult a tagsági jogok gyakorlására. Ettől el lehet térni a létesítő okiratban, és például az is meghatározható, hogy az érintett üzleti év utolsó napján tagsági jogviszonnyal rendelkező tagok jogosultak az osztalékra.
Tagok jogai: osztalékelőleg
Két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban határozhatnak a taggyűlésen osztalékelőleg fizetéséről is. Amennyiben az éves beszámoló alapján mégis az kerül megállapításra, hogy nincs lehetőség osztalék fizetésére, a tagoknak vissza kell fizetniük az osztalékelőleget.