Ha egy munkavállaló egyszerre több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, akkor hogyan kap táppénzt? Mi történik, ha valaki hosszabb fizetés nélküli szabadság után megbetegszik? Mi változott 2012-től a táppénz szabályaiban? Érdekes kérdések, egyik-másik minden vállalkozó és alkalmazott érdeklődésére is számot tarthat…

Magyarországon a szabály az, hogy a biztosítás munkaviszony vagy más jogviszony kezdetével együtt, a törvény erejénél fogva létrejön. A foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és –levonási kötelezettség terheli, bevallási és befizetési kötelezettséggel együtt. A tényleges munkába lépés lesz a biztosítás kezdete, ez akár el is térhet attól, amit a munkaszerződésben megfogalmaztak a munkaviszony kezdő napjaként.

Aki biztosított, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult, illetve pénzbeli ellátásokra. A pénzbeli tb-ellátások általában a biztosított jövedelmével arányosak, ilyen a táppénz is. Számos esettel találkozhatunk a mindennapi életben, amikor a biztosítási jogviszony egyidejűleg áll fenn több helyről. Ha egyidejűleg áll fenn több biztosítási jogviszony, akkor azokat külön-külön kell elbírálni a táppénzjogosultság szempontjából. A járulékokat (tb-járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a járulékalapot képező jövedelem után. Nem él már az a szabály 2012 januártól, hogy amennyiben a biztosítottnak egy legalább heti 36 órás munkaviszony mellett van egy másik biztosítással járó jogviszonya, akkor nem kell fizetnie egészségbiztosítási járulékot a másik jogviszony után.  A járulékalapot képező jövedelem után a 2012-ben érvényes 3%-os egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítást jelentő jogviszonyban meg kell fizetni.

Két jogviszonyra lehet példa, ha egy munkavállalót egyéb, a munkaköréhez nem tartozó feladattal megbíznak, külön megbízási szerződéssel, akár saját munkáltatója által. A keresőképtelenséget, a táppénzjogosultságot, a táppénz maximális időtartamát, a táppénz összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön bírálják el, akkor is, ha ugyanannál a munkáltatónál állnak fenn a jogviszonyok.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosítása akkor él, ha e tevékenységből szerzett, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, naptári napokra vetítve ennek 1/30ad részét. Ha nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként vagy csak a tevékenység befejezését követően díjazzák a tevékenységet, akkor a díjazás kifizetésekor kell kiszámolni, hogy mennyi a jövedelem egy napra eső része, és így lehet a biztosítási kötelezettséget elbírálni, járulékfizetés megállapításához. A napok számánál a díjazással lefedett napokat kell figyelembe venni.  Az ilyen esetekben havonta kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget, és össze kell adni azon jövedelmeket, amelyeket az alany ugyanannál a munkáltatónál szerzett.

Mikor nem jár a táppénz összege?

Nem jár táppénz, amikor szünetel a biztosítás, de nézzük mikor is szünetel a biztosítás? Mindenképp szünetel a biztosítás egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetésének ideje alatt, vagy az alkalmazottnál annak fizetés nélküli szabadsága, igazolatlan távolléte idejére. Vannak kivételek is, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt gyedet, gyest vagy gyermeknevelési támogatást kap az érintett, vagy 12 év alatti gyermek ápolása miatt vette ki a szabadságot, ezekbe az esetekben nem szünetel a biztosítás. Óvatosan kell bánni például a fizetés nélküli szabadság hosszával, mert ha a biztosítással nem fedezett idő elnyúlik 30 napnál hosszabb időre, akkor az előtte szerzett biztosítási időt nem lehet beszámítani. Ha például 31 nap fizetés nélküli szabadság után az újra munkába állást követően két nap múlva megbetegszik, akkor mindössze két nap táppénz lehetősége lesz.