Az elmúlt években ellentétes tendencia volt megfigyelhető hazánkban és más EU-országokban: míg nálunk zsugorodott a cafeteria béren belüli aránya, addig más országokban épphogy nőtt. Jövő év januártól növekszik a béren kívüli juttatásokat terhelő adó mértéke, ezért több helyen már most kérdés, érdemes lesz-e fenntartani a rendszert 2013-tól is, vagy tovább kopik a magyar cégeknél a csökkentett adózású juttatási kör.

Drágul a cafeteria jövőre

A béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékét a kormány 10%-ról 27%-ra tervezi emelni. Az adó emelése mindenképp ellentétes azzal a szándékkal, amely miatt életképes egy jó cafeteria-rendszer, azaz a munkabérnél kisebb költségvonzattal tudja a munkaadó ösztönözni, fizetni dolgozóit. Mivel a cafeteria nem kötelező, sok munkáltató úgy gondolhatja, inkább megszűnteti a kedvezményesebb adózású juttatásokat, semmint fizesse a magasabb járulékot vagy épp béresítse azokat, így az államháztartás bevétele a szándékolt növekedés helyett még csökkenhet is a változtatással. A makrogazdasági várakozások azt mutatják, nem fogja a cégek nagy része bevállalni a megnövekedett terheket, ellenintézkedésül vagy csökkentik a keretet, azaz áthárítják a dolgozókra az eho-teher növekedését, vagy visszalépnek a béren kívüli juttatások nyújtásától.

Az idén 100 forint értékben a munkavállalónak nyújtott cafeteria jövedelem 131 forintba került a vállalkozás számára (Erzsébet utalvány, SZÉP kártya esetében), ez 151 forint lesz a tervek szerint jövőre. Természetesen még így is marad versenyelőny a bérrel szemben (196 forintot jelentene a munkabérként adott azonos összeg a munkáltató számára), de kérdés, megéri-e a többlet adminisztrációs terhet, illetve a cafeteria elszámolások adózási kockázatát –vajon mindenben az aktuális adójogszabályok szerint történik-e a cafeteria elszámolás a vállalkozásban?-  az egyre olvadó különbség? Ne feledjük, kezdetben egyáltalán nem terhelte adó a cafeteria-elemeket, később 25, majd 19%-os szja terhelte. 31% lett a plusz költség ez évtől, a jelenlegi terv pedig 51%-ról szól.

A munkáltatóknál a fizetések változásáról inkább dönt a gazdasági helyzet, semmint az infláció követése, ebből szintén az következik, hogy nemigen tekintik azt szempontnak, hogy a munkavállaló zsebében mekkora elkölthető összeg marad, tehát a cafeteria adó-növekményét sem kívánja a többség bevállalni. Egy friss felmérés szerint –amely a tervezet kihirdetése előtt készült még- a vállalkozók 29%-a nem tervezett változást a juttatások körében jövő évre. Korábbi szándékuktól az eho növelése leginkább negatív irányba térítheti el a cégeket. A leginkább azok kezdik el újrakalkulálni a terveiket, akik 2013-tól tervezték (volna) a cafeteria bevezetését.