A munka törvénykönyvében történt módosítások hoztak néhány változást a szabadság kiadásában is.
Munkaidő-kedvezmény, ami nem szabadság
A dolgozó munkaidő-kedvezményre jogosult, ha súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja vagy a vele közös háztartásban élő személynek kell személyes gondozást nyújtania. Erre egy évben öt munkanap áll rendelkezésére. A munkáltató az öt napot a dolgozó kérésének megfelelően biztosítja, legfeljebb évi két részletben. Az indokoltságot és a súlyos egészségi ok fennállását a gondozást igénylő személy kezelőorvosától hozott igazolással lehet alátámasztani. Ez az öt munkanap nem szabadság, nem jár rá távolléti díj. Ez munkaidő-kedvezmény, de dolgozói szempontból úgy viselkedik, mint a szabadság.
A szabadság kiadása
A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ez alól kivétel az apasági szabadság és a szülői szabadság. Az apasági szabadságot a gyermek születését követő meghatározott időtartamon belül kell kiadni, a szülői szabadság a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. Örökbefogadás esetén is jár mindkettő, ekkor az örökbefogadás napjától indul a meghatározott időtartam.
A szabadságot a munkáltató adja ki, a dolgozó előzetes meghallgatása után. A munkáltató évente 7 napot legfeljebb két részletben a dolgozó kérése szerint ad ki. A munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles biztosítani a szabadságot.
Bejelentési határidők a szabadság kiadásában
A szabadság kiadására vonatkozó igényt a dolgozó a szabadság megkezdését megelőzően 15 nappal korábban jelenti be a munkáltatónak.
Ha nincs ettől eltérő megállapodás, akkor évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés alól. A 14 napban a heti pihenőnapok, pihenőidő, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadnap is figyelembe veendő.
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legkésőbb a szabadság kezdetét megelőző 15 nappal közli a munkavállalóval.
Halasztás, megszakítás
A szabadság kiadását a munkáltató halaszthatja vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja, azonban ennek szigorú szabályai vannak:
- kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak kell fennállnia
- a szabadság maximum 60 nappal halasztható
- az apasági és a szülői szabadság nem szakítható meg
- az intézkedést írásban kell indokolni (ebben már közölheti a szabadság kiadásának általa javasolt új időpontját is)
- a munkavállaló felmerült költségét, kárát meg kell téríteni.
Amennyiben utaznia kell a dolgozónak a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, akkor az utazási, visszautazási idő nem számítható bele a szabadságba.
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás speciális szabályai a szabadság kiadásában
Nem változott az előírás, miszerint munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra adható ki a szabadság. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap. A szabadság ebben az esetben kiadható szabadnapra.. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadságot ki lehet adni úgy is, hogy a dolgozó a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állás, a munkavégzési kötelezettség alól. Itt azonban a szabadságot órában kell nyilvántartani. Erről a megoldásról a munkáltatónak döntenie kell az adott év elején.
