Az üzleti vagy cégérték kimutatásának, elszámolásának szabályait január 1-től változtatta meg a számviteli szabályozás.

Üzleti vagy cégérték 2016 előtt és után

Üzleti vagy cégérték keletkezett 2016 előtt két esetben: amikor egy vevő minősített többséget szerzett egy cégben részesedés vásárlása révén, illetve üzletág vásárlás során.  2016 után minősített többséget biztosító részesedés vásárlása alkalmával már nem számolható el üzleti vagy cégérték. A tulajdoni részesedés bekerülési értéke csakis a vásárláskor kifizetett vételár lehet. A vevő átveszi és állományba veszi a megvásárolt cég eszközeit, kötelezettségeit.

Adásvétel vagy üzletág-átruházás?

A számviteli trv szövegezéséből nem derül ki egyértelműen, hogy mikor lehet egy vagyonátruházást üzletág vásárlásnak minősíteni és mikor egyszerű részesedés vásárlásnak, így nehéz eldönteni, hogy mikor lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni. Az áfa-trv. hívható segítségül, amely szerint az üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas önálló gazdasági tevékenység folytatására. Üzletág-átruházáskor a kifizetett ellenértéket a kapott vagyon piaci értékével vetjük össze.

Piaci érték= az eszközök piaci értéke – átvállalt kötelezettségek értéke.

Amennyiben magasabb a fizetett ellenérték, mint a piaci érték, akkor a különbözetet üzleti vagy cégértékként kell elszámolni az immateriális javak között. Ha a viszony fordított, akkor a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékét arányosan csökkenteni kell. Előfordulhat, hogy a különbözet így sem tűnik el, ekkor a halasztott bevételként, negatív üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a fennmaradó különbözetet.

Könyvelés az üzletágat eladó vállalkozásnál

Az átadott eszközöket és kötelezettségeket kivezeti a könyvekből a gazdálkodó. A számviteli törvény nem írja elő, hogy milyen típusú bevétel legyen a könyv szerinti és a piaci érték közti különbség. A piaci értéket nem meghaladó vételárat az adott eszközcsoporthoz tartozó bevételként kell elszámolni, míg az azt meghaladó részt értékesítés nettó árbevételeként.

Az üzleti vagy cégérték későbbi értékelése

Az üzleti vagy cégértéket, mint immateriális jószágot kell tehát kimutatni, és a számviteli politika alapján terv szerinti értékcsökkenéssel le kell írni. 2016 előtt nem volt meghatározott időintervallum az elszámolására, jelenleg minimum 5 év, maximum 10 év.  5 évnél hosszabb idő akkor választható, ha a cég nem tudja megfelelően alátámasztva megbecsülni a hasznos élettartamot.

Indokolt esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan, jelentősen meghaladja a piaci értékét. A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására nincs lehetőség a későbbiekben.