A vagyongyarapodási vagy más néven vagyonosodási vizsgálat nem ismert a magyar jogszabályokban. Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint abban az esetben, ha a hatóság úgy látja, hogy az adózó vagyonának gyarapodása vagy életvitele nincs összhangban a megszerzett jövedelmével, akkor becsléssel megállapíthatja az adójának alapját. Ilyenkor a NAV arra tesz becslést, hogy vajon milyen jövedelem árán tudja az adott életvitelt fenntartani az adózó.

A vagyonosodási vizsgálat esetén becslési módszerek

Az Art. nem tartalmaz előírást a becslési módszerekről, de magát a becslést elfogadja, mint az adó alapjának meghatározási módszerét, egy vagyonosodási vizsgálat esetén. A cash flow kimutatáson alapuló becslést évek óta alkalmazza a NAV,  ez a kimutatás idősorosan tartalmazza az adózó bevételeit és kiadásait. Az adóhatóság vagyonosodási vizsgálata elsősorban arra irányul, hogy van-e az adózónak elég készpénzes bevétele a készpénzes kiadásaira. Amennyiben a becslés módszerét használják, eltitkolt jövedelme csak készpénzben keletkezhet az adózónak. Ha bankszámlán vagy más ellenőrizhető helyen keletkezik eltitkolt jövedelme az adózónak, akkor az adóalapot nem becsléssel állapítják meg.

A nyitó pénzkészlet

Amennyiben a vagyonosodási vizsgálat során az adózó azt állítja, hogy az adómegállapítási jog elévülési idejét megelőzően szerezte a vagyona forrását, akkor egy közhiteles nyilvántartás, vagy jogerős bírósági/hatósági határozat, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat szükséges a szerzés tényének és idejének igazolására.

Amennyiben ilyen igazolást nem tud felmutatni, akkor a nyitó pénzállományát a NAV nulla forintban állapítja meg.

A jövedelem keletkezésének ideje az elköltésének ideje

Az eltitkolt jövedelmen nem érdemes „ülni” egy ideig, mondván, hogy majd az elévülési idő után használják csak fel, ugyanis a NAV nem foglalkozik azzal, hogy mikor szerezhették meg a szóban forgó jövedelmet, hanem az elköltés időpontját tekinti a megszerzés idejének. Tehát a jövedelem a felhasználásának évében fog adózni, ha azt egy vagyonosodási vizsgálat eltitkolt jövedelemként feltárja.

Hogyan számolják az eltitkolt jövedelmet?

A revizorok egy táblázatba viszik fel a készpénzes kiadásokat és bevételeket, időrendi sorrendben. Amikor egy adott napra esik kiadás és bevétel is, akkor a bevételt állítják be első helyre. A kimutatás oszlopaiban szerepel:

  • bevételek
  • kiadások
  • megtakarítás
  • forráshiány.

A megtakarítás számításánál az adott napi bevétellel növeli, a kiadással csökkenti az előző napi megtakarítást. Az első napon a nyitó pénzállomány a megtakarítás. A megtakarítás negatív értéke esetén mutatnak ki forráshiányt. A forráshiányt tekintik a vagyonosodási vizsgálatnál eltitkolt jövedelemnek.

A nem jelentős forráshiányt még nem tekintik eltitkolt jövedelemnek – ez általában 1 millió forint. Szintén nem mutatják ki adóalapként (eltitkolt jövedelemként) a havi megélhetési kiadások miatt jelentkező forráshiányt sem.