Amikor egy kötelezettségszegő fél nem teljesít egy jogerős és végrehajtható ítélet esetén, végrehajtás elindítására kerülhet sor. A végrehajtás előzménye általában az, hogy a gazdasági kapcsolatban résztvevő felek ügyleteinél a nem teljesítő fél partnere, vagyis a sértett fél bírósághoz fordulhat.
Végrehajtható tartozások
A következő tartozások hajthatók végre:
- adó és költségvetési támogatás
- adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés
- adók módjára behajtandó köztartozások.
Sorrend tartása a végrehajtás során
A végrehajtásban sorrendet kell tartani. Az adós aktíváit kell elsőként bevonni, a munkabér elsődleges, majd ingóság, végül az ingatlan következik.
Elsődlegesen végrehajtandó aktívák a munkabér, illetmények, munkavégzésre irányuló jogviszonyra tekintettel szerzett járandóságok. Amennyiben ezek nem nyújtanak fedezetet, akkor bevonhatóak az ingó és ingatlan aktívák.
Végrehajtás elindítása
Az eljárás megindítására illetékes
- a magánszemély lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy ezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye
- jogi személyiség nélküli vállalkozó székhelye,
- jogi személy székhelye, ennek hiányában telephelye
szerinti megyei vagy fővárosi igazgatóság.
Tartozást megalapozó dokumentumok
A végrehajtás megindítása előtt szükséges a tartozást megalapozó dokumentum. Különböző dokumentumok lehetnek alapdokumentumok. Például bírósági vagy közjegyzői végrehajtási lap, bírósági vagy közjegyzői végrehajtási záradékkal ellátott okirat. A végrehajtást kérő egy nyomtatványon terjeszti elő a végrehajtást és erről 15 napon belül dönt a bíróság.
A végrehajtási lapot az első fokon eljáró bíróság állítja ki. Végrehajtási záradékot a járásbíróság vagy a közjegyző állítja ki.
A két dokumentum közti különbség: a végrehajtási lap egy egyébként is végrehajtható döntés formális kísérője és az eljárás megindítója, míg a végrehajtási záradék önmagában végrehajthatóvá teszi az adott okiratot.
A végrehajtás során a mögöttes felelősség érvényesül
Ha van olyan személy, aki köteles helytállni a tartozásért, akkor a NAV őt szólítja fel. Figyelembe kell venni, hogy a mögöttes felelősség korlátlan vagy korlátozott, és azt, hogy egy vagy több személy köteles-e helytállni a tartozásért. Magánszemélynél meg kell nézni, hogy van-e olyan járandóság, amit más kezel – például a munkabér esetében a munkáltató. Ekkor a munkáltatót szólítják fel, hogy a lehetséges mértékig fizesse meg a tartozást.
Függesztő és szünetelő hatással bíró körülmények
A végrehajtásnál vannak függesztő és szünetelő hatással bíró körülmények.
Szünetelő eset például, ha az adós kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyeztek. Függesztő eset például, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, ilyenkor a NAV hivatalból vagy felettes szerv rendelkezésére függeszti fel a döntés végrehajtását. Az adós kérelmére is felfüggeszthető az eljárás, ha az adós igazol egy méltányolható körülményt, és az adósra korábban nem vetettek ki eljárási bírságot.
