Az új Ptk. tartalmaz néhány változtatást a vezető tisztségviselők felelősségét illetően. A felelősségi rendszer változása, az ügyvezetői tiltakozás, a bizalmi vagyonkezelés például mind új helyzetet teremtenek. A cikkben a felelősségi rendszer fontosabb változásait tekintjük át.
Vezető tisztségviselők felelőssége
Az új Ptk-ban különböző fejezetekben találhatók a vezető tisztségviselők kártérítési felelősségének különböző esetei, attól függően, hogy ki a károsult személy. A károsult személy lehet
- jogi személy (az adott gazdasági társaság is)
- társaság tagjai vagy hitelezői
- harmadik személy.
Társaságnak okozott kár
A társaságnak okozott kárfelelősséget különbözően szabályozzák, attól függően, hogy szerződésszegés okozta-e a kárt, vagy szerződésen kívül okozott kárról van szó. A korábbi szabályozás szerint nem volt különbség a felelősségben a két esetben. Most szigorodtak a szabályok a szerződésszegéssel okozott kár esetében, és csak akkor mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha tudja bizonyítani, hogy
- az ellenőrzési körén kívül eső
- szerződéskötéskor előre nem látható
körülmény okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható a kár elhárítása, vagy a körülmény elkerülése.
A vezető tisztségviselőknek a jogi személy érdekei szerint kell eljárniuk. A vezető tisztségviselő és a jogi személy közti viszony a felek akaratán alapszik, ezért az új Ptk. alapértelmezettnek veszi, hogy az ügyvezető és a társaság között is szerződéses jogviszony áll fenn, ezért az ügyvezető károkozása is a szerződésszegéses károkozás körébe tartozik. Ha nincs is írásba foglalva konkrétan, de mindenképp az ügyvezetői szerződés részeként értendő, hogy az ügyvezető felelőssége a cég jogszerű, szakszerű vezetése, és az érdekeinek képviselete. Ezeket az alapvetéseket cégalapítás előtt érdemes mindenkinek átgondolnia.
Az új szabályozással nehéz olyan esetet találni, amikor az ügyvezető úgy okoz kárt a cégnek, hogy az szerződésen kívül okozottnak minősüljön, de ezekben az esetekben enyhébb a szabályozás.
Károkozás a társaság tagjainak, hitelezőinek
Ha jogutód nélkül megszűnik a társaság, akkor azok a tagok érvényesíthetnek kártérítést az ügyvezetővel szemben, akiknek még fennáll a jogviszonya a törlés időpontjában is. Erre egy éves határidő áll rendelkezésükre. Szintén jogutód nélküli megszűnés esetén azok a hitelezők, akik nem nyertek teljes kielégítést, kérhetnek kártérítést a társaság ügyvezetőitől. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy az ügyvezető nem vette figyelembe a hitelezői érdekeket a fizetésképtelenség fenyegető jelei után.
Felelősség harmadik személyekkel szemben
Itt a legkomolyabb a szigorítás az új Ptk. szerint, ugyanis eddig a társaságé volt a felelősség, most pedig a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen kell, hogy helyt álljon. Az egyetemlegesség értelmében a károsult követelheti a kár megtérítését a vezető tisztségviselőtől és a jogi személytől is. Erre lehet példa, ha a jogi személy képviseletében az ügyvezető megsérti egy harmadik személy jó hírnevét.
