Az adólevonási jog vitatása a leggyakoribb eset a NAV áfa kapcsán tett megállapításai között. Sok esetben hiteles számla mellett is vitatják az adólevonási jogot, amennyiben a számlát kibocsátó félnél visszaélést tapasztaltak. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a NAV nem vetíthet rá automatikusan egy ellenőrzés során feltárt jogellenes magatartást az adózási lánc többi tagjára is anélkül, hogy azoknál ne vizsgálná a gazdasági eseményt.

Hiteles számla ellenére vitatott adólevonási jog

Amennyiben a vállalkozás beszerzéseket végez, de árbevétel nélkül, illetve nem kapcsolódik az adott beszerzés az adóköteles tevékenységéhez, akkor még hiteles számla esetén is vitatható az adólevonási jog a NAV részéről. Azonban védhető is az eset, hiszen az is előfordulhat, hogy egy cég veszteségesen működik, vagy még csak előkészíti a későbbi gazdasági tevékenységét, ezért történnek a beszerzések, egyelőre bevétel nélkül.

Fiktív számlázásos esetek három fő csoportja

A fiktív számlával kapcsolatos megállapításoknak három fő típusát ismerjük:

  1. a NAV megállapítja, hogy nem is történt meg a gazdasági esemény
  2. a NAV az egyik félnél áfacsalást állapít meg
  3. a NAV elismeri a gazdasági esemény megvalósulását, de azt állítja, hogy más végezte azt el, más teljesített, nem a felek között valósult meg a gazdasági esemény

Gondos, jóhiszemű adózó és jogellenesen eljáró partnere

Ha a NAV az egyik fél szabálytalansága esetén nem bizonyítja azt, hogy a másik adózónak tudnia kellett volna arról, hogy a partnere adócsalásban vesz részt, akkor nem vitathatja el a vétlen fél adólevonási jogát. Tehát ha jóhiszeműen és gondosan jár el egy adózó, akkor egy partnerének jogellenes magatartása nem hozhat számára hátrányos következményt.

Kell egy cégnek ellenőrizne partnerét?

A NAV sok esetben véli úgy, hogy egy adózónak meg kellene vizsgálnia azt, hogy a számlázási láncolatban szereplő vállalkozásoknak rendelkezésükre állnak-e azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek az adott gazdasági tevékenységhez szükségesek.

A vállalkozásoktól azonban nem várható el, hogy utánajárjanak annak, a partnerük eleget tesz-e áfabevallási és áfafizetési kötelezettségének, illetve annak, hogy valóban rendelkezik-e az adott termékkel, vagy hogy bejelentette- e dolgozóit. Az ilyen jellegű ellenőrzés hiánya sem jelentheti azt, hogy a cégnek tudnia kellett volna partneréről , hogy az adócsalásban vesz részt.

Amennyiben azt állapítja meg a NAV, hogy a számlát kiállító fél nem rendelkezhetett azokkal a tárgyi eszközökkel, munkaerővel, vagyonnal, ami ahhoz kell, hogy az adott tevékenységet elvégezze, még nem vitathatja el az adólevonásra szóló jogot a számlát befogadó féltől.

A számlakibocsátó cég hibája lehet, hogy nem fizeti be az áthárított áfát, de ebből nem következtethet arra a NAV, hogy nem történt meg az adott gazdasági esemény. Nem tagadható meg a számlabefogadó adólevonási joga olyan, a számlát kibocsátó fél által elkövetett szabálytalanság miatt, amiről a partner nem tudott, nem tudhatott. Ezért nem vonható felelősségre amiatt sem a számlabefogadó, hogy az adott számlát tartalmazó tömböt más vásárolta meg, vagy hogy a számlát kibocsátó fél nem kezelte azt szigorú számadású nyomtatványként.

Adott ügylet eltérő megítélése

A NAV egy adott gazdasági eseményt nem értékelhet eltérően az ügyletben érintett feleknél, ezért egy adott elmarasztaló megállapítás alapján az ügyletben érintett másik félnél is automatikus megállapítást tehet, és vitathatja az adott fél adólevonási jogát. Azonban ez ellentmond annak a követelménynek, miszerint a másik vállalkozásnál is vizsgálni kell az adott gazdasági esemény megvalósulását.

Adótanácsadó tippünk: nem vonhatóak le általánosított következtetések, mindig beszerzésenként, vevőként és értékesítési ügyletenként kell az ügyleteket egyediesíteni és megvizsgálni azokat a másik félnél is.